2016. január 9., szombat

BFriend EXTRÁK PLUSZ (J-Hope álma... kieg. rész)

~
-Drága királynő, úgy örülök, hogy végre az enyém vagy. - csókoltam kézen, letérdelve uralkodónőmnek.
-Én is. Tudod nehéz volt a szívemnek ez az időszak, de rá kellett jönnöm, hogy igazából téged szeretlek és nem a Chim herceget. Nem akartam megbántani őt miután tudom mennyire szeret, de nem hazudhattam tovább. Most pedig álj fel Hoseok Oppa,mától te vagy a Szívkirály. -koronázott meg.
***
-Képzeld Oppa, ma jött hozzánk egy vendég aki most is itt van, gyere ismerjük meg. Úgy hallottam kérése van felénk. - rángatott karomnál fogva a trónterembe, bájos piros szoknyája csak úgy libegett utána. Leültünk a két trónszékre és megvártuk míg elénk vezetik a kis jövevényt. Az ajtón katonák kíséretében egy középmagas fiú lépett be. Piszkos arccal, mocskos, kopott ruhákban cammogott felénk. Habár öltözéke nem volt a legtisztább jól kiemelte formás alakját. Rövid sötétbarna haja alól kilátszottak gyönyörű nagy macska szemei és azok az élénkrózsaszín dús ajkak... mi a francot művelek. Ez egy fiú, ráadásul van barátnőm, aki maga a királynő.
-Mi a neved, mond. - szólította meg szívem hölgye az elébbünk állót.
-Kim TaeHyung a nevem fenség, bár itt a legtöbben valamiért Alicendernek hívnak. -nézett felénk félénken. Meg tudtam volna zabálni.
-Na és mond kis kócos, mi lenne a kérésed felénk? -kacsintottam rá, mire halvány pír jelent meg arcán. Miért tetszik ez nekem ennyire? Valami gond van velem.
-Tudják én mindössze csak haza szeretnék jutni. Egy szörnyjelmezes nyulat követtem és itt lyukadtam ki. Aztán egy nagy kalapos alacsony zöld hajú fiú és egy hozzá képest magas vonzó küllemű, de iszonyatbéna nyúl meghívott teázni, ahol csészékkel dobáltak és érdekes fiú formájú sütiket akartak belém tömni, amik ráadásul még beszéltek is. Sőt idefelé egy depressziós vöröshajú fiúval is találkoztam aki az erdőben egy fának dölve keservesen sírt elhajítva koronáját és közben a fenséges hölgy nevét nyögdöste. Kérem vigyenek haza. -hajolt meg előttünk.
-Fiú, nem tudom, miért sikerült ide jutnod, de jó uralkodóként mivel már te is népünk tagját képezed mindent megteszünk, hogy segíteni tudjunk. Igaz, szívem? -nézett felém kedves mosolyával Hyee.
-Ja, igen, persze. - vágtam rá. Őszintén bevallom a fele történetet nem is hallottam úgy belemerültem a fiú csodálatába.
-Amíg pedig ezt elintézzük, nyugodtan maradj csak nálunk. Lakhatsz HoSeok régi udvaribolond lakában. - tett ajánlatot széphölgyem az elveszett báránynak.
-Köszönöm. - hajolt meg ismét tisztelettel a srác, majd kivezették.
**
Míg Hyee az új lakónk hazajuttatásán szorgoskodott én elhatároztam megismerkedem vele. Így a régi lakom felé vettem utam. Az ajtó nyitva volt. A nyúlmániás háttal nekem ügyeskedett valamit. Én csak beálltam támasztani az ajtófélfát.
-Hogy érzed magad kisember? - biccentettem felé mosolyogva.
-Magasabb vagyok, mint te és mégis én vagyok kettőnk közül a kicsi? - húzta fel szemöldökét.
-Az lehet, hogy magasságilag túlnőttél drága, de még így is feletted állok. -  léptem hozzá közelebb.
-Hisz csak egy ex-udvaribolondról beszélünk, ugyan kérlek. Habár elismerésem uram, hogy így lepipáltad a herceget. - pakolászot tovább.
-Én aztán nem pipáltam le soha senkit, de ha gondolod veled kivételt tehetek. - indultam be, mire újból elpirult.
-Hogy merészeled?! Ez azért már egy királytól is illetlenség. - háborodott fel. Iszonyúan édes volt mérges pofija ahogy vörösödő fejjel meredt rám sértetten.
-Jó, bocsánat. Kicsit elvetettem a sulykot. Nézd el nekem. -színleltem megbánást.
-Tán a királynő nem elég kielégítő, hogy már a fiúkra nyomulsz? - nevetett fel.
-Na de cicám. És én még ártatlannak hittelek. - döbbentem meg.
-Téves következtetés volt tőled. - jött közelebb, átkarolva nyakam hozzám kezdett hajolni. Mikor már majdnem összeért az orrunk hegye megállt.
-De ne várj tőlem semmit. Velem nem játszhatsz. - fordult hirtelen sarkon és kisétált a házból. Ahogy meredten bámultam amint alakja távolodik és formás segge mozog, az volt a fejemben, hogy nekem muszáj megszereznem őt. Ez a fiú egyszerűen beindít ha csak a közelemben van. Azok a kis formás kerek harapnivaló gömbök. Ahh.. Szinte érzem ahogy a kis én érintkezik vele. Sohasem hittem, hogy egyszer egy fiúra fog felállni de ma ez is megtörtént. Francba.
***
Az elkövetkezendő időben egyre több időt töltöttem a kiszemeltem társaságában és próbáltam incselkedni vele, amit viszonzott is, de tartotta magát ahhoz amit az elején mondott. Végül két hét után Hyee rájött hogyan juttathatná haza őt. Aznap délután a hátsókertben találkoztam az édessel.
-Nos , a királynő megoldotta a dolgot és rájött, hogy juttathat haza. - közöltem vele.
-Komolyan? Ez fantasztikus. - örült meg és ugrott nyakamba. - Oh, elnézést fenség, csak annyira boldog vagyok.
-Legalább az egyikünk. - mormogtam.
-Mondott valamit? - pillantott rám.
-Semmit.
Épp indult volna az ideiglenes lakása felé, de csuklón és derékon ragadtam, magam felé perdítve. Közel volt. Nagyon közel. TaeHyung azt sem értette mi történt, nagyokat pislogva figyelt szép barna íriszeivel.
-Tudatában vagy annak, mennyire gyönyörű vagy ilyenkor? - bámultam ámulattal.
-Mit szeretnél? Azt hiszem már tisztáztuk az elején a dolgokat.- próbált meg higgadt ábrázatot felvenni.
-Persze, de sose mondtam, hogy beleeggyezem. Tudod szenvedélyes játékos vagyok főleg, ha valaki eléggé fel tud ingerelni és te most felhúztál. - húztam közelebb magamhoz annyira, hogy elől már valószínűleg érzett is engem.
-Igazán hízelgő, hogy így állsz előttem, de amit megmondtam megmondtam. Hagyj békén. Nem teheted meg! - jelentette ki.
-Itt én vagyok a király és te akarod megszabni mit tehetek? Elég rossz alatvaló vagy. Nem, hogy megdugtalak volna mégis mikor részeg voltál és úgy ajánlkoztál. - háborogtam.
-Miről beszélsz? Itt nincs is alkohol. - világosított fel.
-De hát én.. vagyis .. - kezdtem összezavarodni.
-Figyelj én nem tudom miről beszél fenséged, de jobban teszed, ha eleresztesz. - próbált szabadulni fogásomból.
-Na jó most komolyan. Ne mond már nekem, hogy te nem vonzódsz hozzám. Különben nem csinálnád néha te is ezt. Mi a problémád velem? - kérdeztem őszintén. Kérdésem hallatán arca eltorzult és szomorú vonások jelentek meg rajta.
-Babo!!! Veled semmi problémám nincs. Sőt! De te vagy a király te marha. Vonzódom hozzád, igen, de te a királynő párja vagy, akiért még küzdeni is képes voltál. Erre most nekem csapod a szelet. Ehhez nincs jogom. Az úrnő kedves és jószívű. Az övé vagy nem az enyém.
-A király én vagyok, úgyhogy te az enyém vagy. Érted? - csókoltam meg. Ahhoz képest, hogy eddig, hogy ellenállt, most egész könnyen megadta magát. Könnyű testét a földre helyeztem fentről csodálva azt. Azok a kulccsontok, a csókolni való fehér bőr. Borzalmasan izgató. Vetettem volna rá magam amikor is Hyeet pillantottam meg. Rajta kapott minket, s futásnak eredt, én utána. A palota bejárata felé félúton a szökökútnál elkaptam.
-Hyee... - szólítottam meg, de fogalmam sem volt mit kellene mondanom.
-Ne mondj semmit Hobi, kérlek. Tudom, hogy tetszik neked Alicender. - pillantott el rám sem nézve háttal nekem. - Tudod e miért hívja őt így a nép? - nézett rám komoly tekintettel.
-Nem igazán. - vallottam be.
-Sorsom, mint az anyámé. Ő volt a Szívkirálynő előttem, mikor is egy Alice nevezetű lányka tűnt fel, ki életére tört. Anyám persze zsarnok volt, a lány épp ellenkezőleg jó szívű. Próbáltam az ő példáját követni, de az átok úgy tűnik folytatódik. Megbocsájtom neked a dolgot. Hiszen ez szerelem, amit nem tudunk irányítani.
-Hyee. ~ Te túlságosan jó vagy. - öleltem meg.
-Tudom. - nevetett fel -de azt hiszem ideje megkeresned TaeHyungot amiatt. - Igaz i...
~
-Na ezt álmodtam akkor éjszaka. - meséltem beleélve magam a sztoriba.
-Na várj. Te álmodban meg akartál engem dugni? -döbbent le.
-Ahogy mondom. Csodálkozol? Rohadt szexi vagy. Szerinted élőbe miért dugtalak meg? - húztam magamhoz egy csókra.
-Jobban érdekelt a seggem, mint Taery. Tudod ez mennyire felvillanyoz engem? - örömködött. - Megmutatom. - tápászkodott fel helyéről, s ült középső tájamra perverz tekintettel invitálva engem valami jobb szituációba.

2016. január 2., szombat

BFriend EXTRÁK 2. J-Hyung (1/3)

*JH szemszög*
Majdnem sikerült Hyee-val egy szobába kerülnöm, csak egy kicsin múlt, de végül Jimin elérte, hogy vele legyen. Nem mintha akartam volna valamit, csak hát örültem volna a társaságának. Elvégre a legjobb barátom, még ha szerelmes is vagyok belé. Végül így se olyan rossz. Jól meg leszünk mi TaeHyunggal is, hiszen elég jó a viszonyunk. Remélhetőleg nem lesz sok vita köztünk, most, hogy egy szobába kerültünk.
-Nos mi a helyzet kispajtás? Tudom, hogy minden vágyad volt velem egyszobába kerülni. - vigyorogtam az ágyán ülő alienre, mire enyhe pirral arcán fordult felém meglepetten. Mellé huppantam majd húzni kezdtem.
-Heh. Szóval igazam van? - húzódtam közel hozzá, folyamatosan bámulva.
-Ne mássz a személyes terembe, kérlek! És ne gyárts hülye teóriákat. Kicsit sem hiányzott ide egy ló feje, elhiheted.

*V szemszög*

Hogy örültem e annak, hogy a lovat mellém osztották be? Is-is. Egy részt igen, hisz szerelmes voltam belé ez nyilvánvaló. Másrészt viszont.. tudtam, ha mellém osszák be attól az én helyzetem még nehezebbé válik majd. Itt vagyok egy szobában azzal akit szeretek, de ő egy lányba szerelmes, akiről mindig ódákat zeng. Persze én is kedvelem Taeryt, de közbe azért fáj. Gondolataim elemzéséből Hobi hangja zökkentett ki.
-Nos mi a helyzet kispajtás? Tudom, hogy minden vágyad volt velem egyszobába kerülni. - vigyorgott rám az ágyam mellett állva. Én ott azonnal színváltottam. Persze próbáltam leplezni zavarom kisebb-nagyobb sikerrel, de ekkor J-Hope leült mellém iszonyat közel húzódva és folytatta.
-Heh. Szóval igazam van? - ő csak bámult rohadt közelről nekem meg majd kiugrott a szívem és mivel féltem, hogy ez neki is feltűnhet rögtön nagybeszédbe kezdtem.
-Ne mássz a személyes terembe, kérlek! És ne gyárts hülye teóriákat. Kicsit sem hiányzott ide egy ló feje, elhiheted. - eztán úgy döntöttem inkább témát váltok.
-Viszont te biztos siratod, hogy buktad Taeryt. - kuncogtam egyet. Lefagyott a mosoly a ló arcáról hirtelen és szóra nyílt szája.
-V te aztán tudod, hogy rontsd el az ember kedvét, öregem. - nézett rám úgy, hogy láttam már az élethez sincs kedve. Nem bírtam ki, hogy ne játszak kicsit vele.
-Az előbb még nem a kispajtásod voltam? - vigyorogtam felé. -Csak lelohasztottam a te kispajtásod, mert geci vagyok és így az öreged lettem, mi? - incselkedtem vele.
-A kispajtásom köszöni nagyon jól van. - durcáskodott a ló.
-Hyungg pedig tök nyíltan hagytam. Simán lecsaphattad volna. Ne csináld már. Bocsánat. - rángattam meg kicsit az élettelen Hobit, mire elmosolyodott.
-Nyíltan, he? Akkor csukd össze míg a kispajtásom oda nem talál. - nevetett fel és vele én is egy "Babo" felkiáltás kíséretében.

*JH*

-V te aztán tudod, hogy rontsd el az ember kedvét, öregem. - néztem magam elé zombi mód.
-Az előbb még nem a kispajtásod voltam? -vigyorogott rám és sejtettem még csak most kezdi. -Csak lelohasztottam a te kispajtásod, mert geci vagyok és így az öreged lettem, mi? - incselkedett.
-A kispajtásom köszöni nagyon jól van. - még játszadozik miután így a lelkembe gázolt, mikor tudta, hogy ez érzékeny pont.
-Hyungg pedig tök nyíltan hagytam. Simán lecsaphattad volna. Ne csináld már. Bocsánat. - rángatott. Az igazat megvallva mérges sem voltam rá, csak szeretem húzni az agyát ahogy ő az enyémet, így ezt már nem hagyhattam szó nélkül. Főleg, hogy olyan édes volt abba a pillanatban.
-Nyíltan, he? Akkor csukd össze míg a kispajtásom oda nem talál. - nevettem fel ő pedig követett egy "Babo" kiáltás után.
Úgy éreztem ezek után nem lesz itt semmi gond az egy szobában alvással.
~Hewy szülinapja~

*JH*

Szobacsere óta a napok egészen jól teltek. Hyeevel rengeteget beszélgettünk és lógtunk, szintúgy V-vel akiről e kis idő alatt jópár új dolgot megtudhattam. Viszont ez a nap amire már több hete készültem. Én voltam a tervezője és felügyelője Hyee szülinapi bulijának. Szerettem volna ha a drágám szülinapján minden tökéletesen sikerül ahogy elterveztem. Jinnel a mi kis konyhatündérünkkel el is készítettem az ételeket, rábízva RapMonstert is akit jobb lekapcsolni így, mielőtt bármi bajt csinálna. Mivel bár ő a vezetőnk, de szörnyen kétbalkezes. Kookiera és Sugára bíztam a díszítést úgy gondoltam tökéletesek lesznek erre a feladatra. V barátomat a zenére állítottam rá, gondoltam ha már mi ismerjük a legjobban Hyee stílusát akkor ő az én emberem. Én pedig mindezt felügyeltem és a koreográfiát tökéletesítettem a közös ajándéktáncunkhoz. Oh és Jimin? Nos ő tartotta távol a hercegnőt míg mi végeztük a dolgunkat. Igaz a kapcsolatunk eléggé megromlott az utóbbi időben, de szerencsére, ha arról van szó akit szeret érte hajlandó lejjebb adni kicsit az utálatából felém.

*V*

Eljött hát Taery szülinapja amit tudtam Hobi már nagyon várt és rég készült rá. Mindenkit beszervezett és baromi jól irányította a csapatot. Még Jiminnel is hajlandó volt békét kötni erre az időre és egy csodás koreot is összehozott a hercegnő kedvéért. Őszinte leszek. Irigy voltam. Irigy Hewyre. JHope minden mozdulatát epekedve nézi és mindent megtesz azért, hogy boldognak lássa őt. Habár ezt ő közbe észre se veszi. Olyan jó lenne a helyében lenni, hogy Hoseok csak rám figyeljen, engem lásson, szeressen tiszta szívéből szerelemmel, de sajnos ez reménytelen. Mikor megkért, hogy intézzem én a zenét elkeserített. Csak mégjobban tudatosította bennem érzéseit Taery iránt és azt, hogy irántam nem érzi ugyanazt. Mindenesetre megpróbáltam a legjobbamat hozni, hogy Hobi örülhessen, mert nekem meg az ő boldogsága volt fontos. Amikor Hewy és Jimin benyitottak, mi már mind bútorok mögött bújkálva vártuk az elő ugrás pillanatát. Taery ahogy realizálta a helyzetet máris JHopet támadta le elsőként. Ez szép és jó, de nekem fáj. Persze erről senki nem tudott. Nem beszéltem róla senkivel, csak halkan szenvedtem a viszonzatlan szerelmemben. Később a buli végeztével mindenki aludni indult, na és itt kezdődtek a bajok csak igazán. Tudni illik a mi dormunk falai eléggé vékonyak így ha valaki csak egy nagyobbat tüsszent a másik szobából hallod, hogy "Gesundheit". Amit úgy tűnik nem ártott volna előbb közölni az enyelgő szerelmeseinkkel is. A szobánkban csend honolt és sötétség lepte. Épp aludni készültem mikor is baromi nagy "hangzavar" csapta meg mindenki fülét a házban. "AHH. AHH." Az egész otthonunk Jimin és Hyee szeretkezésétől zengett. Engem ez egészen zavarba ejtett. Hirtelen azt sem tudtam mit kezdjek magammal. A legzavarbaejtőbb viszont nem ez volt. Az csak ezek után következett a szoba túloldaláról ráadásul. Miután elcsendesült minden egy halk mormogásra lettem figyelmes. Szerintem Hobi vagy aludt vagy azt hitte én elaludtam már. Bár így lett volna. Az ágyamban feküdtem teljesen egyenesen akár egy huszár és hallgattam a fiút aki éppen a szívemet törte mégjobban össze. Hobi éppen Hyee nevét nyögdösve maszturbált. Maga az, hogy maszturbál esetleg még fel is keltette volna az érdeklődésem normál esetbe, de hogy közben az ő nevét mondogatja az nagyon rosszul érintett.

*JH*

A buli végeztével mind nyugovóra tértünk ami egészen kellemes volt addig a pillanatig, míg ezek szerint Hyee meg nem fogadta amit mondtam neki és oda nem adta magát Jiminnek. A falaink vékonyak így szinte minden egyes kis nyögését áthallottam a falon. Mondanám szívesen, hogy nem izgatott, de akkor hazudnék. Hyee az a lány akit már elég rég szeretek és vonzódom hozzá. Természetesen ilyenek hallatán nekem is rossz gondolataim támadnak róla még ha ez igen sajnálatos is. Én is csak fiúból vagyok. Miután lejátszották a menetüket újra csend telepedett a házra, de én nem tudtam nyugodni. Hiszen ki tud úgy aludni, hogy közben áll a kicsi önmaga? Senki. Muszáj volt könnyítenem magamon akkor ott rögtön. Nagyon reménykedtem, hogy a kis alien már alszik, mert ha nem ez nagyon ciki lesz holnap, de a fiú egész mozdulatlan volt, így gyanítom aludhatott legalábbis ebben a tudatban aludtam el.

2016. január 1., péntek

BFriend EXTRÁK 3. SugaKookie (2/2)

A nap eléggé nyugodtan indult. Sejhető volt, hogy valami készül. Mikor este felé TaeHyung bohóckodni kezdett a nappaliban hirtelen észrevettem a kiosonni készülő HwaTaet.
-Hova mész? - kérdeztem táskáját fixírozva.
-Halkan még meghalják. - csitított el.
-És miért baj az ha meghalják? Hova mész Hwa-ah? Gyerünk, mond meg! - erősködtem.
-Én.. muszáj elmennem, de TaeHyung mindent el fog magyarázni ha elmentem. Kérlek ne szólj a többieknek Kookie. Jó? - kérlelt könnyes szemekkel.
-Ha megölelsz. - nyújtottam felé karjaimat, miközben megölelt még elejtettem, hogy hiányozni fog, s végig néztem ahogy kisétál az ajtón. Ezek után jött csak a felfordulás mikor is V közölte mi a helyzet és csak úgy repkedtek az indulatok a házban. Majd elhatározták, hogy menjünk a lány után. A gépe indulását viszont csak a csapatától tudhattuk meg. Nam Hyungnak muszáj volt felfednie titkát. Ami úgy tűnik nem csak őt hozta kínos helyzetbe, hanem engem is. Ahogy Jin NamJoonnak úgy Suga is az én torkomnak esett.
-És te Kookie, miért van meg neked Jelly száma? És csak azt ne mond, hogy maknae-maknae közötti kapcsolat, mert azt nem hiszem el. -akadt fent a dolgon.
-Hát én csak.. - nem is tudtam mit mondhatnék olyan hirtelen szegezte nekem a kérdést, de egyáltalán miért háborodik ő ezen így fel? Talán tetszik neki Jelly? Mindenesetre mielőtt válaszolhattam volna rendre lettünk intve. Felhívtuk a lányokat akik megadták a nekünk szükséges infókat. Elindulhattunk a reptérre ahova pont időben érkeztünk és Jimin hangszórós előadása után megleltük a hiányzó lányt. Hoseok Hyung lemondott Hewyről, mert közben beleszeretett V-be és így mindenki boldog lett. Csak YoonGi kezdett bosszankodni a giccses és figyelemfelkeltő mivoltunkra a reptéren. Így haza felé vettük az irányt. Én úgy gondolom mindenkinek jó estélye lesz. Hisz körülöttünk minden szobában szerelem honol. Jimin és Hewy, Jin és RapMon, V és Jhope. Csak mi vagyunk az egyetlen kakukktojás. Csendben feküdtem a szobában mikor Suga belépett és megállt az ajtóban.
-Jeon JungKook.. - szólított teljes nevemen.
-Csak nem azt akarod kérdezni leszek e a feleséged? - vigyorogtam rá.
-Ne viccelődj. Most komoly vagyok. Szóval Kookie.. Tudod mikor NamJonnal osztoztam egy szobán sokat hallgattam őt és felvilágosított pár dologban, amit úgy tűnik eddig én sem tudtam. Azt mondta nem azért akarja megdugni Jint, mert dugás elvonása van, hanem ő csakis Jint akarja. Valakivel úgy szexuális viszonyba kerülni, hogy nem csak a vonzalom hajt hanem az érzéseid is iránta. Ez elsőre furcsának tűnt, de azthiszem most megértettem.
-Csodás Hyung. Gratulálok a sikeredhez. - küldtem felé egy elismerő mosolyt. Ő csak közelebb sétált hozzám, majd karjaival megtámaszkodott ágyamon közel hajolva arcomhoz.
-Azt hiszem nem érted teljesen. - kezdte el lehúzni nadrágom. Nem tudtam mit kéne tennem, de nem állt szándékomban ellenkezni. Én és az ellenkezés. Főképp vele szemben. Esélytelen. Felém mászott és minden ruhát leszedett rólam.
-Készülj fel arra, hogy egy durva menetben lesz részed. - nevetett fel kajánul. Félve néztem rá.
-Ne nézz már ilyen kölyökkutya szemekkel rám Kookie. Így képtelenség kegyetlennek lenni.
-De miért akarsz velem kegyetlen lenni? Tudod én még sose kerültem senkivel szexuális kapcsolatba, de azt tudom, hogyha valakit szeretsz és úgy vagy vele akkor nem az a célod, hogy kegyetlen légy vele, hanem csak, hogy minél közelebb legyetek egymáshoz, többet érezhess a másikból és odaadhasd neki magad. Legalábbis szerintem. - mondtam el őszintén véleményem.
-Cseszd meg, hogy van az, hogy még te is jobb vagy ebben, mint én pedig neked még szexuális kapcsolatod se volt. - mérgelődött.
-YoonGi-ssi csak engedd el magad. Ne legyen benned semmiféle bizonyítási vágy, fenntartás, ha szeretsz akkor úgyis minden rendben lesz. - biztosítottam. - Csak csinálj amit akarsz én nem foglak megállítani. A testem a tiéd. Rendelkezz felette. - feküdtem el teljesen, mint egy rongybaba.
-Mi? Csak így simán oda adod magad? - értetlenkedett.
-YoonGi most komolyan volt valaha is olyan, hogy ellenkeztem az akaratoddal? Ráadásul szeretlek. Akkor miért ne adnám oda?
Suga kicsit furcsán nézve rám, de belevágott az előjátékba amit nem is részleteznék, mert én elkölcsös fiúnak tartom magam, de ő kicsit sem az.
-Hahh.. - fújt egyet és vigyorogva bámult. - Végre elérkezet ez a pillanat is. Tegyünk cukrot a sütibe. - nyalta meg szája szélet. Nem lacafacárott rögtön két ujjal kezdett ami nagyon fájt, de aztán betette a harmadikat is. Igaz, hogy önként adtam neki magam, de abban a pillanatban a fájdalomtól a sírógörcs kerülgetett.
-Fáj? - kérdezte arcomat fürkészve.
-Nem. Dehogy. Ennél jobb még nem volt soha semmi. - mondtam szarkaztikusan.
-Sajnálom, talán kicsit óvatosabbnak kéne lennem, csak tudod, hogy nem az én stílusom az óvatosság meg a romantika, de tényleg szeretném, ha nem éreznéd rosszul magad. Főleg, hogy már olyan rég szeretném ezt veled lefolytatni. Végre eljött a pillanat amit vártam, de túlságosan durva vagyok.
-Hyung ne nyavajogj már annyit csak csináld!! - ordítottam le a fejét. Valóban fájt és a legtöbb dolog amit mondott vagy csinált nem igen lehet romantikusnak nevezni, de én szeretem ezt a balféket úgy ahogy van. Rég elfogadtam a stílusát és a viselkedését. A hozzáállását. Most pedig immár ott tartunk ahol ezekszerint mindketten rég akartunk. Ne rontsuk már el rinyálással, csak dugja be és hadd érezzem magamban végre valahára.
Kis tágítás után véghez is vitte kérésem. A vele való szeretkezés egyszerűen zseniális volt. Nagyon durva volt egész végig, de nem zavart. Ő ilyen. Így is éreztem, hogy szeret engem. Boldog voltam, hogy ennek részese lehettem. A dolog végeztével YoonGi mellém feküdt és egy pipát rajzolt a levegőbe.
-Ma éjszaka megtörtént az első szexuális aktusom ami őrülten jó volt, egy olyan személyel akit szeretek. - pillantott felém kedvességgel szemeiben. A látványa felmelegítette szívem.
-Én is csak ezt tudom mondani drága YoonGi-ssi. - helyeseltem oldalról hozzábújva.
-Nos akkor miért is volt meg neked Jelly száma? - folytatta a pár órája abbamaradt vitakezdeményt.
-Mikor Hwa-ah idejött NamJoon elvitt engem a GalliaBhez. Beszélni akart Kye Noonaval és valamiért azt akarta, hogy elkísérjem. A lányok nagyon kedvesek voltak és hát azt hiszem Jellynek tetszem. - tájékoztattam a felállásról.
-Akkor sajnálattal kell közölnöm vele, hogy már lefoglaltalak. - szorított magához. - Aztán legközelebb ne fogadd el egy lány számát se, mégha nem akarsz bunkónak tűnni akkor se. Már van valakid. - én csak mosolyogni tudtam mondatain.
-Amúgy tudom, hogy ez más téma, de te honnan tudod, hogy V és Hobi szerelmesek egymásba?
-YoonGi YoonGi YoonGi... Hiszen csak most lépek ki a tinédzser korszakomból. Messziről is észreveszem, ha valaki szerelmes. - okítottam szerelmem.
-És az én szerelmem irántad? -vigyorodott el.
-Jó akkor pontosítok. Messziről is észreveszem, ha valaki szerelmes, leszámítva azt a személyt akibe én vagyok beleesve. De te amúgy is nehéz eset vagy a keménységeddel.
-Semmi gond. Majd te meglágyítod a szívem. - puszilt homlokon. - Persze a gatyámban így is kemény maradok. - nevetett.



Szerelem ~
Egy érzés megannyi formában, megannyi lélektől.
BoyFriend/Bestfriend The End.

BFriend EXTRÁK 3. SugaKookie (1/2)

Az egész történet ott keződik mikor Jimin Hyung elhatározta, hogy a szünetre hozzánk költözteti a barátnőjét, aki a kiadónk egy másik csapatának tagja a GalliaB-nek. Nagyon tehetséges csapat amúgy és mikor Leader Hyung megtudta mit tervez Jimin meg is ismerkedhettem a tagokkal, mert NamJoon elvitt hozzájuk, hogy beszélhessen a vezetővel. Arról mondjuk fogalmam sincs miért kellettem én ehhez, de nem zavart a dolog. A lányok mind nagyon kedvesek voltak, sőt a legfiatalabb Jelly még a telefonszámát is megadta. Amitől elsőre zavarba jöttem, de elfogadtam. Hisz mit árt. Igaz, hogy sose fogok vele randizni, mert nem vonzódom szexuálisan a lányokhoz, de jobb szeretem nem megbántani a kedves lányokat. Nam Hyung ahogy megszerezte a kellő információkat és eleget tárgyalt Kye Noonaval, haza indultunk.
-Kookie! - szólított meg félszemmel rámnézve, mire felé fordultam. -A többieknek erről egy szót se. Főleg Jinnek. - parancsolt rám. Bólintással válaszoltam.
Néha tényleg nem értettem a szörny dolgait, de hogy őszinte legyek, ez annyira sose zavart.
**
Elérkezett a nap, hogy Hewy beköltözzön hozzánk. Aznap újra szoba választást tartottunk. Nagy örömömre én ismételten Suga Hyungot kaptam. Szerettem vele egy szobában lenni. Sőt úgy általában vele lenni. Igaz, hogy néha kicsit durva, de igazán biztonságot érzek, ha a közelében vagyok. Ami azt illeti nagyon kedveltem YoonGit a kezdetektől fogva, mert nagyon kedves és jófej tud lenni, ha akar, ha nem az már egy más dolog. Heh. Nyílt titok volt, mind a csapat, mind a rajongók számára YoonGi biszexualítása, de még így, hogy tudtam lehet nála esélyem, sem volt merszem bevallani neki, hogy mit érzek iránta.
-Hyung-Hyung!! - örvendeztem, immár Sugaval közös szobánkban.
-Mi van? - tekintett felém.
-Megint egy szobában vagyunk, hát nem szuper? - mosolyogtam a velem szemben állóra.
-Hát.. egy kicsit csendesebb szobatárs aki kevésbé hiperaktív talán jobban jött volna. - válaszolta monoton módon, ágyneműjét rendezgetve.
-Ez most fájt. - szontyolodtam el.
-Sajnálom, ez az igazság, de ha ez megnyugtat ilyen jól, mint te egyikük sem néz ki. Ha a személyiséged már túl sok is a testeddel még hódíthatsz. - vigyorgott rám. Mondatára csak néztem szembe vele, miközben arcom pirosra váltott.
-Tudtam, hogy ettől nyugton maradsz egy kicsit. - mosolygott elégedetten.
Másnap reggel hajnali öt felé furcsa neszre ébredtem. Mintha egy árny suhant volna el a szobában.
-Sugaaa Hyunggg!! - szóltam a mellettem nem messze fekvőnek halkan.
-Hm? - nyögte ki félálomban. Válaszolni nem tudtam, mert megnyilvánulása után egy perccel Jimin jelent meg az ágyam végében egyik alsógatyám szorongatva.
-Ezt beszoptad. - kiáltotta és elfutott.
-Jim - szóltam volna utána, de ekkor YoonGi ugrott fel egy "Mi a fasz"-t kiáltva és ChimChim után rohant. Én pedig követtem a két nagyhangú fiút miután eperfenék Hyungtól én is elvettem valamit ami az övé, hogy kvittek legyünk. Az egész ház tőlünk zengett már hajnalban. A nagy üldözés közben még akarva akaratlan Jin Hyungot is belerántottuk a játékba. Ám a legrosszabb csak eztán jött, mikor kezdtem hallani a morgásokat és trappolást a folyosó felől már előre a gatyámba csináltam, hogy mit fog szólni NamJoon. Nos, jól tippeltem. Nem örült. Leordította a fejünket nagyon keményen, amitől mind úgy megijedtünk, hogy rögtön szétrebbentünk el is feledkezve arról miért is kezdtük el ezt. Később én és Suga Hyung is visszamentünk a szobánkba. Ekkor jutott eszembe a Jiminnél maradt alsógatyám.
-Ahh, a gatyám Jiminnél maradt. - mondtam szomorúan lehajtva fejem.
-Tán erről van szó? - dobta fejemre háturól az elcsórt ruhadarabot.
-Hyung, köszönöm, de hogy? - fordultam felé hálásan.
-Mikor Nam leordított minket a nagyseggű nemfigyelt én meg lenyúltam neked. Habár meg kell hagyni nem hittem, hogy még mindig gyerek alsót hordassz. - nevetett, célozva a barnaplüssmedvés alsómra. Égett a pofám rendesen. Jó tudom, hogy tizennyolc éves létemre nem kéne ilyen dedós alsót hordanom, főleg ha figyelembe vesszük az amúgy egészen vagány vagy szexi öltözködésem, de hát valahogy ez az alsó vonzott. Mit tehetnék gyermeki lelkemmel, főleg, hogy a többi Hyung is gyerekként bánik velem, sőt mindenki más is. A napok lassan teltek én pedig elhatároztam felteszem Suganak az egyik engem foglalkoztató kérdést vele kapcsolatban. Kicsit féltem, de most vagy soha.
-Hyung kérdezhetek tőled valamit? - vetettem tekintetem az ágyán író barátomra.
-Ehem, de Kookie nem kell egyfolytában Hyungnak szólítanod. Tudom, hogy ezt kívánja az illem, de kukába vele. YoonGi-ssi, ha kérhetem, vagy baszok válaszolni. - szabta meg feltételét.
-Y-YoonGi-ssi.. - dadogtam. - Mond hány és milyen nemű kapcsolataid voltak eddig? - érdeklődtem szégenylősen.
-Hát drága Kookiekám eddig nagyjából négy vagy öt fiú és egy lány, de egyiket se szerettem.
-V-vagyis csak a szexuális kapcsolat miatt voltál velük? - nyökögtem tovább.
-Mondhatjuk, de az igazat megvallva az is szar volt. Ráadásul volt aki még engem akart passzív félé tenni. Engem. Hát jól megbasztam, de nem segített. Még azóta is keresem a megfelelő fiút. - kacsintott felém, mire elkaptam fejem.
-Fiút? És a lányok? - kérdezősködtem tovább magam elé meredve.
-A nőstény ördögök? Tudod egy lány tud szép, kedves, okos, vicces, csinos, szexi, erotikus, elbűvölő, házias angyal lenni, de ez mitsem változtat azon, hogy, mint egy dög. Nem jó értelemben. Telhetetlen dögök. Az összeset csak a saját maga kielégülése izgatja ügyet sem vetve a másik félre.
Hű. Úgy tűnik Suga Hyungtól is lehet azért tanulni ezt-azt. Bár kicsit zavar, hogy ennyi kapcsolata volt. Ráadásul úgy tűnik kielégíteni se egyszerű.
**
Újabb hét újabb szobacsere. Mintha olyan gyakran cserélnénk le valóban a megszokott felállásokat. A mai nap viszont úgy tűnik, pont egy ilyen nap volt. Vezetőnk úgy határozott, hogy szeretne az én apródommal osztozni egy szobán. Kicsit zavart a dolog, de mikor Suga felém fordult tanácskérő arccal, csak bólintottam, hogy fogadja el az ajánlatot. Nem járunk. Nem muszáj mindig egy helyen tartózkodnunk. Jin Hyung azonban úgy tűnik nem örült túlságosan a változásnak és a leader döntésének. Ahogy eldőlt a szobabeosztás rendje bementem hozzá, hogy megvigasztalhassam. Engem is kicsit elszomorított, hogy mostantól külön kell lennem YoonGitól, de nem akartam mutatni hiszen így is épp eléggé tűnök gyerekesnek.

*Suga POV*

Eléggé furcsáltam mikor NamJoon velem akart egy szobába kerülni, de minden világossá vált később mikor beszélni kezdtük.
-Te Nam, mi ez a hirtelen váltás? - kérdeztem barátom az ágyon fekve.
-Tudod Jinnel nehéz mostanába. - kezdett bele.
-Azt láttam. Hogy elviharzott fújtatva a kicsike. - gondoltam vissza Jin kirohanására.
-Ja, de teljesen megértem. Balfasz vagyok, hogy egy szó nélkül ezt csináltam vele, de már nem bírtam. - vágott savanyú arcot.
-Ennyire rémes? Igaz, hogy kicsit tűzes személyisége van, de azt hittem ti jól megvagytok egymással. Ki gondolná, hogy veszekedtek.
-Dehogy veszekszünk nagyon jól megvagyunk, csak éppen nem enged nekem soha. - szomorodott el.
-Ja , hogy te megakarod baszni. Az már más tészta. - nevettem fel. -Ember akkor ne szarakodj annyit csak keresd meg a megfelelő pillanatot, szaggasd le róla a ruhákat és dugd be a lompost. Ennyire egyszerű.
-Tudod ez mind nagyon jól hangzott, de én nem vagyok akkora állat, mint te.  Nem azért kell nekem, hogy legyen mit dugnom, én csakis őt akarom. Tudom, hogy te nem tudod milyen is ez pontosan, mert te még sose éreztél ilyet, de mostmár legalább a létezéséről tudsz. - világosított fel.
Szex amiben az egyén és nem az aktus érdekel hmm.. elég abszurd, de lehet benne valami.

*Kookie POV*

Eljött hát Hewy születésnapja amire JHope Hyung már annyira készült. Engem és Sugát bízott meg azzal, hogy díszítsük fel a dormot az eseményre. Örültem, hogy végre megint több időt tölthetek YoonGival kettesben. Hiányzott már a kis zöld feje magam mellől. Szerettem, hogy olyan kicsi, így még ha idősebb is néha legalább azt érezhettem így is felette állok. Ami vicces volt. Én a magasabb helyeken lévő díszeket helyeztem el míg ő az alacsonyabb pontokra valóakkal bíbelődött aztán megfogta a fenekem.
-Hyun - csóválta fejét - YoonGi-ssi ezt meg mire véljem? - döbbentem meg.
-Hiányzott a formás kis hátsód. - mért végig. Megjegyzésére inkább nem reagáltam csak visszafordultam és folytattam a díszítést, de közben éreztem magamon pillantásait. Szörnyen feszélyezve éreztem magam.
-Ne bámulj már Hyung! - szóltam hátra neki, ki már az asztalon ülve szuggerált.
-Mondtam már, hogy ne Hyungozz. Igaz, hogy ezzel alám rendeled magad, ami felettébb kellemes, de olyan öregnek érzem magam ettől a megszólítástól. - magyarázta.
-Akkor ne bámulj már YoonGi-ssi!
-De hiszen olyan szép látványt nyújtassz. Megfosztanád tőle drága barátod és volt szobatársad? Hiányzik a szobából a bájod. NamJoon egyfolytában csak arról panaszkodik, hogy nem képes megdugni akit állítólag szeret. Nem akarsz visszajönni hozzám? - fogta meg csuklóm.
-Na de mi lesz NamJoon Hyunggal? - kérdeztem. Most komolyan hiányzom Suganak? Vagy csak már nagyon idegesíti Nam Hyung? Mindenesetre, ha szeretné örömmel megyek vissza. Bár Jin Hyunggal se olyan rossz, de YoonGival egy szobán osztozni az mindennél jobb. Mellette érzem magam a legjobban. Úgy tűnik az ég meghallgatta imáink és Nam Hyungot is arra vezérelték, hogy vissza akarja cserélni Jint. Így én és YoonGi újra egy szobába kerülhettünk. Az éjszaka közepén érdekes hangokra lettünk figyelmesek Jiminék szobája felől amit akkor Hewyvel osztott meg. Találgatnunk sem kellett mi is történhetett akkor.
-Ezek dugnak. - jelentette ki kicsit vicces meglepetséggel Suga. -Ráadásul úgy látom Hewynek nincs is rossz hangja ilyen téren sem. Persze énekes. Mit is vártunk.
Miközben Suga elemzését hallgattam kicsit elszomorított, hogy ennyire bejött neki amit a lány hallatott.
-Egyszer téged is meghallgatnálak egy ilyen helyzetben. - hangzott el e mondat YoonGi szájából én pedig sokkot kapva bámultam felé a sötét szobában. Ő most tényleg azt mondta amit hallottam, vagy csak képzelődtem? Suga szívesen meghallgatna engem szex közben? Habár ő még nyomta tovább a szöveget én abból már egy kukkot se hallottam, mert leragadtam ennél az egy mondatnál. Úgy tűnik az aznap történtek nem csak rám voltak nagy hatással. Jimin és Hewy közösülése óta JHope Hyung és Jimin egyfolytában egymásnak feszült. Egyszerűen kibirhatatlan volt. Míg egyszer csak Hewy úgy határozott elmegy V-vel kikapcsolódni amihez Jin Hyung is csatlakozott engem magával rángatva. A nap egésze  kellemes volt, míg a Felelsz vagy mersznél V Hyung obszcén kérdésekkel nem kezdett bombázni. Majd feltete a nagy kérdést én pedig kisebb hezitálás után bevallottam, hogy szerelmes vagyok Sugaba, mire Jin Hyung  is, hogy ő meg NamJoont szereti. Így végre megértettem miért kellett egy időre szobát cserélni. Hát Jin Hyung volt akit NamJoon szeret és nem tudja megkörnyékezni. V egészen furcsán viselkedett nem volt hajlandó közölni a nyilvánvalót. Pedig ahogy Hoseok Hyungra szokott nézni az mindent elárul. Mire hazaértünk V és Jin már részegen támolygott be az ajtón. Én csak szép csendben besétáltam YoonGivel közös szobánkba és reméltem, hogy ő már alszik mire én beérek. Nem így lett.
-Milyen volt, Hamupipőke?  - kérdezte ágyán feküdve becsukott szemekkel.
-J-jó. V és Seok Hyung le is részegedtek. - jelentettem be a tényt.
-De ugye te nem ittál? -faggatott.
-Nem. Hisz tudod, hogy még túl fiatal vagyok. - nevettem kínosan.
-Azért. Ne tudd meg mit csinálok veled ha megtudom, hogy mégis ittál. - nyitotta ki keskenyen szemeit.
-Jóó.. Nem vagyok már kisgyerek YoonGi. Azért ha ittam is volna egy kicsit nem halok bele. Csak 1 év és elérem a felnőtt kort. - kezdtem el pattogni. Untam már kicsit a folytonos baszogatást a korom miatt.
-Ne feleselj kölyök, mert megerőszakollak és akkor majd lesz min háborognod. Én csak vigyázok rád. Nem, hogy hálás lennél, mert törődöm veled. Hálátlan gyerek. - fordult oldalára. Talán most az egyszer tényleg nem volt okom felháborodni és talán YoonGinak igaza van. Végtére is ő csak törődik velem. Aminek örülnöm kéne.

BFriend EXTRÁK 2. J-Hyung (3/3)

-Hogy hogy jön ide? Megmondom hogy. Mindenhogy. Ahol te vagy ott lesz ő is automatikusan. Tudom, hogy nagyon szereted. Tiszteletben tartom, de ez már nekem túl sok. Én szeretlek téged bazd meg magad. Ezt is basztál észrevenni, de ez még nem is gond, inkább pozitívum. A folytonos beszéd? Az sem gond én magam határoztam úgy, hogy meg foglak hallgatni hiszen tudom mennyit jelent az neked, hogy legalább velem beszélhetsz mindenről. Na de az viszont már rohadtul bántó, hogy viccelődsz a megdugásommal, mellém fekszel, feláll a farkad  amit még a seggemnek is nyomsz és közben a szeretett hölgyed nevét mondogatod mögöttem. Sajnálom, de ezt tovább nem vagyok képes elviselni. - azzal kiviharzottam a szobából magára hagyva a lesokkolt lovat az ajtón túl, a bolt felé véve az irányt. Hewy a szintén korán kelő társaságában. Én szeretem őt, tényleg, de rossz reggelt választott a velem csevegéshez. Igazán röstellem azt a sok rosszat amit összehordtam szegény lányról, de szerencsére megértett és szavak nélkül kitalálta bajom. Aztán azt mondta beszédemből bármily rossz volt okult és mindenki számára teszi a szerinte legjobbat. Elmegy. Nem akartam ilyen drasztikus következményt főleg, hogy tudtam Jimin és JHope is mennyire szereti őt, de ő hajthatatlan volt. A segítségem viszont mindenképpen megkapta, ha már megállítani nem tudtam. Ez a lány tényleg csodás. Mindent egy nap alatt elintézett, csak annyi volt a dolgom, hogy eltereljem a fiúk figyelmét és aztán vázoljam a helyzetet. Amit meg is tettem. Nem mondom, hogy nem estek rosszul Hoseok reakciói, de hát mégiscsak a szerelméről beszéltünk. Nem is csoda, hogy utána akart menni, hogy megállítsa. Ami sikerült is. Taeryt még pont időbe fogtuk meg a reptéren Jimin dala segítségével, de úgy tűnt a lány inkább hajlik a nagyfarú felé, mint Hobihoz. Sajnáltam szegényt, de szép volt tőle az a beszéd a végén. Gondolom nem akarta, hogy akit szeret boldogtalan legyen miatta. Mindig is tudtam, hogy jó srác. A nagy akció után mind hazamentünk és újra neki kezdhettünk a megszokott életnek mi most az alvással kezdődött az éjjelre tekintettel ami már kezdett hajnalba átnyúlni. Kicsit féltem Hobihoz bemenni a reggeliekre tekintettel, de gondoltam biztos nagyon magába zuhanhatott a történtek után, ez pedig előbbre való volt, mint az a malőr. Beléptem hát a holddal megvilágított szobába.
-Hobi Hyung. Nincs semmi baj, gyere mond el nyugodtan mit érzel. - nem felelt senki. Nem értettem hiszen láttam bejönni. Ekkor valami sötét árny megragadott és a ló ágyára dobott. Kinyitottam szemem és kiderül, hogy a sötét alak a most rajtam terpesztő Hoseok volt.
-Szóval meghallgatod mit érzek, igaz? -suttogta fülembe.
-Mi folyik itt Hyung? Ne szórakozz velem. - figyeltem rémülten. Tán belebolondult abba,hogy a szerelme nem lehet az övé? Esetleg rajtam akarja levezetni a dühét?
-Mondd csak drága cica. Áll még a múltkori ajánlat? - méregetett vérszomjasan éhes szemeivel.
-Hyung megijesztessz. - kezdtem komolyan nem érteni mi történik. Reszkető hangomra kicsit eltávolodott.
-Ahh.. te nem érted a játékot, drága kis alien.
-Játék? Megint játszottál? Persze, hiszen te mindig játszol... -könnyek gyűltek szemembe.
-Nem élvezed? - nézett érdeklődőn.
-Élvezem? Miért élvezném azt, hogy te szórakozol velem mikor én valós érzelmeket táplálok irántad? - erre megcsókolt. Lágy csók volt ez, de közben megbújt benne a szenvedély. Ezt a csókot viszont nem nekem szánta így nem is kell.
-Ne szórakozz velem. - vágtam pofán. Fel akartam kelni és elmenni, de visszarántott.
-Ne menj. Auu, jobb horgod az aztán van szívem, az van.
-Ne szivemezz.. - tette ujját szám elé, jelezve, hogy hallgassak.
-Te félreértettél engem. Én veled.. Hahh figyelj, én nem igen vagyok otthon az ilyesfajta dolgokban így egyszerűbb számomra, ha úgy veszem mintha csak játszanánk. Ettől függetlenül a szándékaim teljesen komolyak. - közelített felém, de én eltoltam.
-Komolyak, mi? Ne szivass. Eddig végig Taeryt szeretted őérte voltál úgy oda meg vissza és ne is tagadd, mert tudom, nekem mondtad el. Aztán most nem kellesz neki és így engem próbálsz etetni? Ennél azért azt hittem legalább barátként többet érek. - mondtam csalódottam.
-De igenis többet érsz barátként is, de miért nem vagy képes megérteni, hogy én szeretném, ha nem csak a barátom lennél. Nem, nem amiatt ami történt, hiszen.. Tudod miért mondtam azt a kis beszédet a reptéren? Persze fontos Hyee és Jimin boldogsága is, de azért is tettem, mert már nem esett nehezemre elengedni, mivel igaz, hogy őt szerettem és így is éltem eddig, de időközbe jött egy másik személy is, akinek sikerült valahogy a szívembe lopni magát, csak eddig ez nem esett le. De ma mikor egyedülhagytál és bevallottad mit érzel rájöttem, hogy én is érzek valamit irántad a barátságon kívül. Tudom, hogy abszurd de így van. Az aranyosságod, a nagy cicaszemeid a kis feszes hagymasegged elvarázsoltak.
-A hagymaseggem, mi? És mégis Hewy nevét motyogtad mögöttem, miközben az én fenekemet súrolgattad.
-Tudod ezt úgy hívják álom. Persze felállt, de senki nem mondta, hogy miatta. Elég érdekes álmom volt az éjjel. De ha attól megnyugszol igazából már előtte is álltam, csak a múltkori után nem volt merszem akciózni, főleg, hogy a feneked váltotta ki a merevedésem.
-Persze-persze. - hitetlenkedtem. Komolyan azt hiszi ilyen könnyen átvághat?
-Komolyan mondom. Ha nem hiszed el feküdj le velem. - fogta meg karom gyengéden, de én ellenkeztem.
-Nem. - mire kisebb vita alakult ki közöttünk, de végül legyőzött engem. Én csak feküdtem az ágyon ő pedig vetkőztetni kezdett. Mindent nagyon lassan csinált nem akart semmit elsietni. Tudtam, hogy felfogja adni. Az nem lehet, hogy ő tényleg igazat mondott. Levette az ingem és felsőtestem meleg puszikkal lepte be kikényszerítve ezzel pár halk sóhajt. Próbált minél gyengédebb lenni, ami egy ideig sikerült is. Egy kis idő elteltével a gatyámon volt a sor, amivel bíbelődött egy kicsit, majd lerántotta és eldobta. Belsőcombomra is nyomott pár puszit. Mit ne mondjak, ha ő nem is, az ingerlésétől ami még nem is igen vette kezdetét a kis alienem már most kezdett buzgó lenni.
-Olyan édes vagy. - nézett le rám a magasból én pedig csak kiszolgáltatottan feküdtem előtte akár egy darab hús. A kicsikém virgoncsága azonban neki is feltűnt. Rápuszilt makomra ami elég durván érintett. Eltoltam fejét egy "Neh!" felszólalás kíséretében.
-Szóval tovább. Értem. - vigyorgott én pedig felkészültem a halálomra. Ami még akkor messze volt, de egyre közelebb ért, s végül megtalált. Hobi levette az alsómat és a sajátját is én pedig csak néztem, hogy mi történik. A ló fogalmam sincs honnan nyúlt síkosítót, de mire feldolgoztam már két ujja bennem volt. Kicsit talán túl lassú vagyok. Ha az első kettőt nem is a harmadik ujjat már biza megéreztem. Végül ahogy azt látta rajtam minden oké fogta magát és belém vezette. Az a meglepettség, fájdalom és gyönyör egyveleg ami akkor bennem volt valami leírhatatlan. Na akkor már kénytelen voltam hinni abban amit mondott nekem és mégjobban neki adni magam. Ahogy ő elméjedt bennem és érezhettem lüktetését magamban felengedtem. Hagytam, hogy tegyen amit akar és én kinyilvánítottam élvezetem minden formáját. Egyszerre mentünk el ő bennem én közénk. Az aktus végén megcsókolt. Az a csók istenem, jobb volt ezer ilyen szexnél is, pedig az se volt semmi. A csók után csak feküdt felettem, szemezve velem.
-Szóval tetszem? - kérdeztem.
-Szóval lennél az én alienem? - mosolygott.
-Ugye tudod, hogy nehéz vagy? - nyökögtem alatta.
-Azt hittem te erős gyerek vagy. - próbálgatott.
-Az vagyok, de teheneket én se bírok el.
-Ahh ez durva volt. - gurult le rólam hátat fordítva.
-Hyung nem gondoltam komolyan. Nagyon jól nézel ki, nem vagy tehén, csak én vagyok gyenge. Tudod hogy megy ez. - bújtam hozzá.
-Hé azért tartsd távól a répát a lyuktól. Oda bemenni tilos.
-Tilos? Szóval nem is szeretsz, csak kihasználtál és aztán majd eldobsz és?
-Bejárat arra.. - mutatott a seggére.
-Hyungg~ Szeretlek, csak, hogy tudd. - adtam puszit arcára.
-Én is téged TaeTae. - fordult immár felém s font körül karjaival.

BFriend EXTRÁK 2. J-Hyung (2/3)

*V*

Miután reggel felvilágosítottam Taeryt a fejleményekről szegény égett, mint a rongy. Meg is értem. Hisz 6 fiú hallgatta végig ahogy a 7.-el szexuális játszmát vív. A nap nyugisan telt, de Hewy szívem jött oda hozzám kora délután, hogy valami nem stimmel, mert Hoseok egyszerűen nem hajlandó kommunikálni vele, sőt még ránézni se. Megkért, hogy vacsora után hagyjam kicsit hadd beszélhessen vele, de még előtte nekem volt beszélni valóm azzal a lóval. Elhatároztam magamban az éjszaka, hogy nem fogom felhozni az esetet, de úgy tűnik muszáj. Besétáltam szépen Hobihoz a szobába megálltam az ágya előtt és határozottan ránéztem.
-Hoseok! A Hyeed panaszkodik, hogy figyelmenkívül hagyod minden cselekedetét. Tudom, hogy te tegnap mit csináltál éjszaka. Azt is tudom, hogy ez amiatt van, de ne gyerekeskedj. Nem kell elmondanod neki mi történt, de legalább ne nézd levegőnek. - próbáltam meg meggyőzni.
-Várj. Te.. te hallottad? - nézett el kínosan.
-Igen. A kezdetétől a végéig mindent. Nem mondom, hogy kellemes volt, de.. - nevettem kínosan.
-Talán nem tetszett? - kezdett el nyomulni miközben felállt és közel lépett.
-Hobi!! Nem vicces! Ez most komoly. Ne légy ennyire komolytalan velem szembe. - rivalltam rá, mert már komolyan kezdett bántani azzal, hogy egyfolytában csak játszadozni akar velem.
-Jó. Sajnálom, de nem azzal van a probléma, hogy szégyenlem előtte a dolgot, hanem azzal, hogy azóta a lovam mindig nyeregbe ugrik, ha a szemem elé kerül. -pillantott le a nadrágjának azon pontjára. Kicsit bevallom meglepődtem kijelentésén, rosszul is esett és zavarba is jöttem.

*JH*

A Jiminék kis akciózása utánni nap szörnyű volt számomra. Egyfolytában merevedési gondokkal kellett küzdenem ahányszor csak megláttam Hyeet.  Úgy döntöttem hát, hogy egy ideig ignorálom, na ez egészen addig sikerült is kisebb- nagyobb sikerrel, míg rám nem küldte az űrlényt.
-Hoseok! A Hyeed panaszkodik, hogy figyelmenkívül hagyod minden cselekedetét. Tudom, hogy te tegnap mit csináltál éjszaka. Azt is tudom, hogy ez amiatt van, de ne gyerekeskedj. Nem kell elmondanod neki mi történt, de legalább ne nézd levegőnek. - látszott, hogy még minden tudatában sincs tisztában mindennel a drága. Habár nagyon meglepett mikor elmondta, hogy ébren volt és igenis tudja mi történt éjjel nálam.
-Várj. Te.. te hallottad? - tudom én, hogy fiúk vagyunk, de abban a pillanatban a dolgot borzasztóan kellemetlennek éreztem és kicsit szégyelltem is magam.
-Igen. A kezdetétől a végéig mindent. Nem mondom, hogy kellemes volt, de.. - nevetett fel kínosan. Meg kell hagyni tudom, hogy furcsa, de ott akkor megint rámjött az ötperc és baromi aranyosnak láttam Vt ahogy kínjában a kis piros pofijával áldogál és nevet.
-Talán nem tetszett? - nyitottam új kört kicsit közelebb férkőzve hozzá, de úgy tűnik nem a megfelelő pillanatot választottam. Kérdésem hallatára az arca dühössé vált.
-Hobi!! Nem vicces! Ez most komoly. Ne légy ennyire komolytalan velem szembe. - mérgelődött előttem. Ilyenkor cseszett aranyos volt. Inkább nem packáztam vele többet és visszavonulót fújtam a következő összecsapásunkig. Addig is elmondtam mi a valódi probléma.
-Jó. Sajnálom, de nem azzal van a probléma, hogy szégyenlem előtte a dolgot, hanem azzal, hogy azóta a lovam mindig nyeregbe ugrik, ha a szemem elé kerül. - nézdtem le kis Hobira, hogy nyomatékosítsam a mondatom. Láttam ahogy a kis alien csak haloványan elpirul maga elé meredve.
-Szeretnéd te is elérni a hatást? -tettem fel neki a kérdést felnevetve.
-Nos, igen, nagyon örülnék neki, ha sikerülne. - mondta öntudatlan, majd hirtelen ráébredt miről beszélt.
-Vagyis... dehogy. Nem. Soha. Mit gondolsz? Basszus... -pánikolt be, én pedig csak nevettem a hülyeségén. Megsimogattam fejét, hogy semmi gond, s kimentem az ebédlőbe, hogy végre vacsorázzunk.
A vacsorával semmi gond nem volt. Jin ma is odatette magát, csak azt nem sejtettem, hogy ez után lesz desszert is. Nos igen. Hyee-vel volt egy kisebb beszélgetésünk és egy csókváltásunk is a vacsora után. Majd elhatároztam, hogy küzdeni fogok érte Jimin ellen. Álmaim nője talán érez irántam valamit. Nem szalaszthatom el az alkamat, hogy az enyém lehessen. Annyira felspanoltak a történtek, hogy muszáj volt megosztanom őket TaeHyunggal is. Ő az egyetlen a fiúk közül akinek elmondtam mit érzek Hewy iránt, talán, mert benne bízom meg a legjobban vagy nem is tudom miért, de örültem, hogy legalább ő van nekem akinek elmondhatom ezeket a dolgokat. Az én kis földönkívüli bizalmasom. Telt múlt az idő mialatt én és Jimin mégjobban egymásnak feszültünk, mint eddig valaha. Nem engedhettem, hogy egy ilyen kis ficsúr csak úgy elvegye a lányt akit szeretek most, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy ő is szeret engem.  Egy nap a hercegnő úgy határozott elviszi kis társam, Ommat és a kis maknaet lazulni, míg a csapat alfahímebb tagjait itt hagyja. Nem azt mondom, hogy nem volt, jó ötlet, de ahogy elmentek mi Jiminnel rögtön egymás nyakának estünk. Habár a többiek egész nyugisan elvoltak. Nem tudom mit csinálhatott a csapat elmenő része és hol, de V késő este elég pityókásan esett be a szobaajtón.

*V*

Hobi csak mesélt és mesélt a Hewy és közte kialakult helyzetről. Láttam rajta, hogy nagyon boldog, na de ez nekem akkor se tetszik és nem csak azért, mert fáj a szívem ha ezt hallgatom. Hiszen bármilyen rossz is volt számomra én mindig végighallgattam  őt. Minden kis történetét és vágyát nem panaszkodva. Persze sajnos a történteket én se bírtam teljes mértékben. Éjszakánként még inkább képtelen voltam aludni, mint általában. Azóta a nap óta amikor megtörtént az a csók JHope és Jimin egyre kezelhetetlenebbé vált. Én próbáltam beszélni a fejükkel, de egyik se hallgat meg ilyen ügyben. Csakhogy Taerynek is elege lett és megkért, hogy menjek el vele bárhova csak el innen. Közben Kookie és Jin is csatlakozott hozzánk. A napunk végtére tervezés nélkül is elég jól telt egészen a Felelsz vagy Mersz-ig. Az az egyik dolog, hogy Jin olyan kis befásult, hogy nem engedett teret a pajzánabb kérdéseimnek a másik, hogy mind ki akarták belőlem húzni kit szeretek. Ha én azt akkor megmondtam volna ott kő kövön nem marad. Nem akartam kavarni és nehezíteni a helyzetet így inkább befogtam. Bár kicsit mérges pillanatomba ráförmedtem Hewyre, de a pia fellazított secperc alatt. Fogalmam sincs mennyit ihattam, de annyit tuti, hogy már megállni se tudtam rendesen. Szükségem volt Jinre is a menéshez aki szintén kicsit elszállt a sok italtól. Nagy nehezen bevánszorogtam a szobába. Egy vágyam volt akkor már csak, hogy mielőtt elaludnék lássam Hobi arcát. Ami meg is történt mikor bezúgtam az ajtón. Onnantól képszakadás. Szerencse, hogy ennyire is emlékszem.

*JH*

Az előttem elhelyezkedő srác alig volt képes megállni a saját lábán így inkább megfogtam és az ágyához vezettem. Ő közben gagyogni kezdett nekem.
-Szia cica. Jajj bocsánat rossz házszám. Itt max én vagyok cica. - csuklott a mondat közbe és kuncogni kezdett. Lefektettem az ágyra, mire elterült felém nyújtva kezeit. - Mester! Rendelkezz velem kedved szerint. - felnevettem ahogy végigmértem a nem kicsit ittas TaeHyungot aki éppen még a szűzies fenekét is beáldozná nekem. Adtam egy puszit homlokára és betakartam. A konyhából pedig vittem neki kávét és tejet. Biztos ami biztos. Szeretném ha minnél előbb magához térne agyilag. Habár nagyon kívánatos részegen, de nekem a józan TaeHyungra lenne szükségem. Végül miután a kisemberem beszunyált Hyee  felé vettem az irányt és a fürdőből kifelé el is kaptam. Sajnos ez végett kisebb hajcihő kerekedett a nagyseggű és köztem és minden csak úgy zúdult rám. Chimchim elvette az életkedvem és büszkeségem, Hewy megint felizgatott, felvállaltam mindent és megbeszéltük a dolgokat. Egész későn mentem lefeküdni. Ahogy benyitottam a szobába V kis buksiját pillantottam meg egy nagykupac takaró takarásában ahogy a kitett tejet issza.
-Jobban érzed már magad, vagy még mindig azt akarod, hogy megdugjalak? - érdeklődtem, mire leplezetlen meglepettséggel kiköpte a tejét mondatomra.

*V*

Fogalmam sincs, hogy kerültem az ágyba, vagy mit mondhattam tehettem az elmúlt időben, mivel semmire sem emlékszem, de valószínűleg JHope volt olyan nagy lelkű, hogy nem a szönyegen hagy megrohadni. Amiért hálás is vagyok. Sőt tej és káve. Valamit nagyon akarhat. Vártam egy ideig. Próbáltam magamhoz térni pár órán keresztül, majd úgy mikor fél egy felé járt az idő érkezett meg Hobi. Belépett a szobába óriási sas szemeivel engem vizslatva. A nagy tejivászatom közepedte végül szóra nyílt szája.
-Jobban érzed már magad, vagy még mindig azt akarod, hogy megdugjalak? - na ott akkor telibe köptem mindent ami csak körülöttem elhelyezkedett.
-Tessék?! - a meglepődöttség és a pánik formázta szavaim. Nem hiszem el én komolyan kifecsegtem volna valamit? Vagy mi a fene történhetett? Hobi csak jóízűen nevetett felvilágosítás nélkül hagyva engem.
-Ne nevess Babo. - durcáztam be. -Hol voltál?
-Hát tudod... Jimin elkapott Hewyvel és megint háborgott egy sort aztán később beszéltünk és mindent elmondtam neki amit lehetett. Nem tudom, hogy felkéne e adnom vagy sem vagy, hogy mit várhatok tőle. - látszott arcán a zavarodottsága ami engem is nyugtalanított. Beszélgetünk kicsit, mert tudom, hogy ha nem adja ki magából izgága marad. Aztán aludni tértünk. Pontosabban ő aludni tért én meg a rémálmok birodalmába. Nagyon próbálkoztam, hogy békés és nyugodt legyek, de képtelenség volt. Csak sikítozni tudtam tudtomon kívül.

*JH*

V nagyon kedves volt, hogy még így éjjel is nekiáll meghallgatni a problémáimat. Igazán jó barát. Sokkal nyugodtabban tértem nyugovóra. Míg  meg nem hallottam Tae folytonos kétségbeesett sikolyait. Nem tudom mi lehetett vele. Többször előfordult már ez, de nem ennyire intenzíven. Képtelen voltam elviselni úgy éreztem valahogy meg kell nyugtatnom őt. Nem volt mit tenni fogtam magam és átvánszorogtam mellé az ágyába. Felébredt. Édes óriási szemeivel nagyokat pislogott, hogy realizálni tudja mi történt. Mikor ezt sikerült megriadt.
-Te meg, hogy kerülsz ide és miért? - bámult engem rémülten.
-Egyfolytában sikítozol így nem tudok aludni. Ráadásul neked se hiszem, hogy olyan jó ez. Gondoltam, ha van valaki melletted az talán megnyugtatna. Tudom biztos kicsit furcsa, hogy egy fiú melletted fekszik ilyen közel hozzád, de hátha segít, nyugi nem foglak megdugni álmodban. - nevetettem fel. A kis dinka szép lassan elfogadta a helyzetet és lenyugodott. Vissza fordult az ablak felé és elaludt. Igazából egész kellemes érzés volt ott feküdni mellette és szorongatni a vékony kis testét. Ha jobban belegondolok V egészen lányos. Cuki pofi, vékony lábak, pici formás harapnivaló hagymácskák és azok a macska szemek. Persze nem gondolok semmi rosszra, csak ezt azért le kellett szögeznem. Kis időbe telt csak mire engem is magával rántott az álomvilág. S egész érdekes kis álmot láttam...

*V*

Az egyik pillanatban még egy szörnyű álom van a szemem elő a másikban már Hobi pislog velem szemben. Nem igen tudtam ezt hova tenni. Abban sem voltam biztos, hogy ez a valóság.
-Te meg, hogy kerülsz ide és miért? - teljesen össze voltam zavarodva.
-Egyfolytában sikítozol így nem tudok aludni. Ráadásul neked se hiszem, hogy olyan jó ez. Gondoltam, ha van valaki melletted az talán megnyugtatna. Tudom biztos kicsit furcsa, hogy egy fiú melletted fekszik ilyen közel hozzád, de hátha segít, nyugi nem foglak megdugni álmodban. - sokk. Nem is az a furcsa, hogy egy fiú fekszik mellettem, hanem, hogy ez a fiú ráadásként az akibe szerelmes vagyok. A dugós poént viszont egyáltalán nem szívlelem. Mindenesetre mivel nem tudtam mit tenni és végülis el kellett ismernem így tényleg sokkal nyugodtabban éreztem magam hisz Hoseok biztonságérzetet nyújtott talán tényleg sikerülhet végre nyugodtan aludnom. El is aludtam, de hajnali négy felé felébredtem és ijedten realizáltam, hogy van valami a hátsó fertájamnál aminek nem kéne ott lennie. Igen, úgy tűnik drága ló cimboránknak még álmában is áll a tövis. Ami jelen pillanatban az én esetemben nem feltétlen jó. Sőt! Főleg miután Hobi mozgásba lendült. Megszorított jó erősen, mintha csak félne, hogy elfúj a szél majd Hyee nevét kiabálta. Hahh.. Miért is nem csodálkozom. Hyee. Most is ő. Még így is, hogy engem ölel, hozzám húzódik közel ő csak Hewyt látja. Ez az én szívemnek már sok. Kikászálódtam Hobi fogásából ezzel felkeltve őt.
-Mi történt? - nyújtózkodott mosolyogva.
-Semmi. Aludj csak tovább a kis Hyeedal. - vágtam hozzá.
-Hyee? Ő meg, hogy jön ide? Mi van veled? - értetlenkedett.
-Hogy hogy jön ide? Megmondom hogy. Mindenhogy. Ahol te vagy ott lesz ő is automatikusan. Tudom, hogy nagyon szereted. Tiszteletben tartom, de ez már nekem túl sok. Én szeretlek téged bazd meg magad. Ezt is basztál észrevenni, de ez még nem is gond, inkább pozitívum. A folytonos beszéd? Az sem gond én magam határoztam úgy, hogy meg foglak hallgatni hiszen tudom mennyit jelent az neked, hogy legalább velem beszélhetsz mindenről. Na de az viszont már rohadtul bántó, hogy viccelődsz a megdugásommal, mellém fekszel, feláll a farkad  amit még a seggemnek is nyomsz és közben a szeretett hölgyed nevét mondogatod mögöttem. Sajnálom, de ezt tovább nem vagyok képes elviselni. - azzal kiviharzottam a szobából magára hagyva a lesokkolt lovat az ajtón túl, a bolt felé véve az irányt.

BFriend EXTRÁK 1. NamJin ( 2/2 )

Eljött a kisasszony születésnapja. Hobi csak úgy ugrált jobbra balra. Mindenkire feladatokat osztott, majd elvonult a saját dolgára. Na igen a feladat. Az még addig rendben is volt, hogy készítsem el az ételeket, de az, hogy emellett ügyeljek NamJoonra is azzal voltak kisebb fenntartásaim. Ám a lóért aki annyi munkát feccölt az egészbe meg kellett tennem, hogy jópofát vágva bólogatok és nyakamba veszem azt a kotnyeles szörnyet. Elvittem a boltba összeszedni a hozzávalókat, majd vissza. El kell ismernem az, hogy egész idő alatt egy szót nem váltott velem kicsit megviselt. A konyhában kezdtem el a hozzávalók előkészítését, kimérését míg ő nem messze mögöttem ült egy széken. Fő a biztonság. Már a munka sűrűjében voltam mikor megszólalt.
-Visszamehetek hozzád? - kérdezte kicsit szomorú de egyben monoton hangon. Nem hittem a fülemnek. Hozzám szólt. Végre újra hozzám szólt. Álmodnék?
-Mi van meguntad Suga Hyungod? Netán nem tűri olyan jól a kanos rohamaid? - felé se néztem, csak dolgoztam tovább hangomban enyhe dühvel.
-Hiányzol. - e mondatát meghallva megállt a világ. Először hallottam ezt tőle, de bárcsak többször mondaná.
-Az szar ügy. Tudtommal most nincs szobacsere időszak. Ráadásul én tökéletesen meg vagyok Kookieval, de tényleg. Ezerszer jobb társaság, mint te. Mérföldekkel. - magyaráztam neki immár felé fordulva bele élve magam, mire felállt hozzám sétált és kisöpörte lisztes hajam arcomból, eztán engem szuggerált.
-Szükségtelen a szobacsere időszak itt én vagyok a leader. Úgyis az lesz amit én akarok vagy engedélyezek. Szóval ezennel elrendelem, hogy mostantól újra egyszobában vagyunk drága Jinnie.
-Mi az, hogy elrendeled?! - háborodtam fel. - Te magad akartál megszabadulni tőlem, hogy valaki mással lehess, erre még te jössz hozzám ide, hogy mégis akarsz, meg hogy elrendeled?  Ez mi a fasz?! Tudod kivel szórakozz. - dühöngtem a konyha közepén, míg NamJoon csak vigyorogva bámult engem. -És ne vigyorogjál!!
-Imádom mikor ilyen tüzes vagy! - tette hozzá és tovább bámulta tűzvörös arcom.
A terve viszont sikerrel járt. Visszaköltözött, hozzám még aznap este. Én csak dühösen feküdtem az ágyban hátat fordítva neki mikor is érdekes hangok csapták meg fülünk. A vékony falak csesszék meg. Úgy tűnik Jimin végre bevihette a macit a málnásba. Jó neki, de miért kell nekünk ezt végig hallgatni? Engem különösképpen nem izgattak Hewy sikolyai, csupán zaji szempontból. Nem úgy, mint NamJoont aki mögöttem észlelhetően kezdte jobban és jobban érezni magát. Éreztem ahogy közel húzódik hozzám és a kicsi énje már a faromat verdesi. Hátulról átkarolt s közel hajolt fülemhez. Először belefújt amibe belebizseregtek tagjaim, majd ráharapott gyengéden. Tudni illik többek közt a fülem az egyik fő gyenge pontom. Nos ő akaratlanul is megtalálta. Nem bírtam ki. Egy kis sóhaj kiszökött belőlem. Amire úgy tűnik még jobban felizgult. Már épp hasfalamon kezdett barangolni bal kezével mikor megállítottam. Nagyon jól esik, de tudom ő ezt nem gondolja komolyan. Ennek fényében nem engedhetem meg, hogy bármi olyan történjen ami hatással lehet a további kapcsolatunkra.
-NamJoon, megértem, hogy a nagy szex effektekre beindultál, de nagyon kérlek ne tegyél semmi olyat amit később megbánhatsz. Inkább aludj. Jó éjt. - azzal lezártam. Eztán a házban elég nagy felfordulás következett mikor is Jimin és JHope eggyre inkább egymásnak feszült, ahogy kiderült, hogy a ló is szerelmes a hercegnőbe. Az itthoni élet rosszabb volt, mint valaha. Mikor aztán Hewy és V úgy döntöttek kivesznek egy szabadnapot a pokolból, fogtam Kookie barátom és csatlakoztunk. Egészen jó nap volt, habár a Felelsz vagy mersz elég érdekesre sikerült. Miután megdorgáltam TaeHyungot, hogy ne legyen ennyire intim a maknaenkkal, megtudtuk, hogy Kookie sem az egyenes utat követi és szerelmes Sugaba. Én is muszájnak éreztem bevallani mit érzek a vezetőnk iránt. Legalább drága goldenünk sem érzi magát egyedül furcsának. Hisz nem is az. V annál inkább az volt. Egyszerűen megfejthetetlen az a srác. Este eléggé ittas állapotban állítottunk be V-vel a dormba. Nem állt szándékomban leinni magam, de ez most valahogy így sikerült. Mielőtt nyugovóra tértem volna úgy határoztam legjobb ha előtte iszom egy kis tejet. Hátha hat. Kivánszorogtam és leültem a konyhába egy bögre tejjel, ahol el is aludtam. Jimin kiabálása zökkentett ki. Úgy tűnik megint hajbakaptak Hobival. Én mindenesetre becsoszogtam a szobába ahol Nam már várt.
-Jó szarul festesz. - jegyezte meg.
-Kösz.
-Ittál? - hajolt közelebb, hogy megszagoljon.
-Csak kicsit. - füllentettem.
-Ja. Azért festesz úgy, mint egy hulla. Nem szabadna sokat innod, nem tesz jót. - okoskodott.
-De nagy szent lettél NamJoonkám. Egyszer megyek el valahova és máris belém kö - és itt volt az a pillanat, mikor a karjaiba ájultam egy pár másodpercre.
-Jól vagy? Inkább feküdj le és pihend ki magad babo Jinnie. - cipelt a térfelemhez.
-Tudod kit hívjál te Jinnienek. - elaludtam.
A következő napot én már csak reggel tíz órától kezdem mikor is sikerült józanul, de kis fejfájással kikászálódnom az ágyból. Csendes nap, ami mostanában nem volt megszokott ezért is volt annyira gyanús. A nap végére megtudtuk miért. Hewy elment a fiúk folytonos civódása miatt és, mert úgy vélte rossz hatással van rájuk. Jimin teljesen összeomlott, Hobi próbált lelket önteni belé. Elhatároztuk nem engedjük elmenni a kisasszonyt, de nem tudtuk mikor indul az a bizonyos repülő. Erre mi derül ki?  NamJoonnak megvan a GalliaB-s Kye száma. Tudom, hogy nincs jogom féltékenységi jelenetet rendezni tekintettel arra, hogy nem vagyunk együtt, de ezt nem bírtam megállni.
-Kye-ssi, mi? Miért van neked meg az ő száma? - érdeklődtem.
-Ez csak amolyan Leader-Leader közötti kapcsolat tudod. -nevetett fel. Leader-leader közötti kapcsolat az, meg az anyukám valaga.
-És a leaderek -ssi-t használnak egymás közt, mi? - komolyan feldühített. Ha érdekli őt a lány akkor azt mondja ne kifogást keressen.
Végül a számok segítségével elértük a csapatot, konzultáltunk velük és meglett az időpont. Mind a reptérre siettünk ahogy csak tudtunk és nagy nehezen megtaláltuk a lányt. Akiről eztán JHope kicsit túl könnyen is mondott le, de legalább békés vége lett a dolognak. Mind hazajöttünk és örvendeztünk. Este ahogy beléptem a szobába furcsán éreztem magam. Nem volt lámpafény csupán gyertyák világították meg a helyet. Egészen hangulatos volt. Annyira bele feledkeztem a látványba, hogy észre se vettem ahogy két kar fonodott derekamra és elkezdett befelé vezetni.
-Tetszik? - csókolt nyakamra.
-Igen, de minek ez? - értetlenkedtem.
-Gondoltam az olyan lelkivilágúaknak, mint te, ez imponál. - birizgálta orrával hajam.
-Imponál? Miért akarsz te nekem imponálni? - döbbentem meg. Engedett el, majd fordított maga felé.
-Hát, mert vonzódom hozzád, nem egyértelmű? - csókolt meg. Ahogy vágytól égő ajkai enyémeken égtek csodás volt. Csókolóztam már fiúval, de eddig ő viszi a pálmát. Talán csak azért, mert ő az első akit amellett, hogy vonzónak találok még szerelmes is vagyok belé. Szép lassan eldöntött az ágyon nem elszakadva tőlem. A pólóm kezdte leszedni, mikor ellenkezésbe kezdtem.
-Ne! - szólaltam fel. Belegondolva nem azt mondta szeret, csupán, hogy vonzódik hozzám, ha viszont ez a helyzet akkor nem engedhetem, hogy ez megtörténjen.
-Miért ellenkezel már megint? - kezdte el nyakam csókolgatni.
-Csak, mert. És most állj le! - parancsoltam rá, de nem akart engedelmeskedni.
-Itt én vagyok a vezér, ráadásul egy szörny. Mond miért hallgatnék rád szépségem? - emelte meg állam.
-Mert van szived. - reméltem ezzel sikerül meggyőznöm, de elbuktam.
-Aha és másom is, de szerencsére most mindenem egyet akar. Ne légy már olyan ellenálló. Tudom, hogy oda vagy értem. Ne játszd már a nehezen kaphatót. Legyen most neked szíved. A szörnyed éhes, mert eddig éheztetted. Tudod te milyen rég szeretném már ezt megtenni veled? - nézett rám olyan tekintettel, mintha én lettem volna az utolsó fagyi a dobozban és mindent megtenne, csak, hogy az övé lehessek.
-Mi, hogy te ezt eddig is komolyan velem gondoltad? - lepődtem meg. Azt hittem, csak csaj hiánya van. Erre kiderül, hogy a pasikra izgul. -Na várj akkor Suga ilyen gyorsan megvolt? - döbbentem le. Én se hittem volna, hogy egyszer ilyet fogok tőle kérdezni.
-Te meg most miről beszélsz, édesem? - pillantott rám értetlen tekintettel. -Dehogy dugtam meg Sugát ez, hogy a szarba jutott eszedbe? Fúj, isten ments, jó ég.  - grimaszolt.
-Akkor mégis miért váltottál le rá? - kérdeztem sértettem.
-Én csak.. - szállt le rólam. -Egy ideje már többet érzek irántad barátságnál, de ezt képtelen voltam megmondani neked. Aztán annyiszor felizgattál mikor csak együtt aludtunk, hogy nem bírtam. Mindig elkezdtem nyomulni, hátha bejön. Azt hittem a melegek könnyebben kaphatóak. Tévedtem. Egyfojtában elutasítottál engem és ezt nem bírtam feldolgozni. Ezért mentem át Sugahoz. Tőle nem tartok. Igaz, hogy biszex, de olyan, mint én. Elvoltam egy ideig, de baromira hiányoztál. A hangod, a közelséged, de még az aggodalmas esti beszélgetések is. Hiányzott mellőlem a lényed.
-Hah, na ki mellé kell ki? - ugrottam neki elborítva az ágyom csókcsatába hívva. -Tudod, ha az elején közlöd, akkor ez lehetne már a sokszázadik alkalom is. - mondtam huncut vigyorral arcomon.
-Shit. Semmi gond. Bepótoljuk, de ez azt jelenti végre én is ellátogathatok hozzád? - célozgatott én meg bólintottam.
-Kívánj sok sikert. Szeretnék sokkal jobb munkát végezni, mint az előző partnered. Én emlékezetes és a legjobb akarok lenni. Olyan élményben lesz részed, hogy az első úgy törlödik az emlékeidből mintha meg se történt volna.
Szenvedély, színtiszta erotika és szerelem. Minek ragozzam. Valóban lekörözte az előző barátom. Azt sem tudtam mire végzett, hogy fiú vagyok e vagy lány, de nem is azért volt ez az este életem egyik legjobb estéje, hanem, mert kinyilvánította szerelmét irántam ami mindennél többet jelent.
-Mostantól mi vagyunk a szépség és a szörnyeteg. The End. - ölelt át, s jelentette ki. Én csak nevettem egyet.
-RapMon.. - néztem fel rá.
-Igen, szívem? Most kin megy a filo? - már előre tudta mi jön ha a nevén szólítom. Imádtam ezt benne.
-Szerinted nem furcsa, hogy Hoseok ennyire könnyen elengedte Hewyt? - kérdeztem őszintén.
-Szóval neked fel se tűnt?
-Micsoda? - értetlenkedtem. Sejtelmem sem volt mire gondolhatott.
-Majd megtudod... Nem lövöm le a poént.