2016. január 1., péntek

BFriend EXTRÁK 2. J-Hyung (3/3)

-Hogy hogy jön ide? Megmondom hogy. Mindenhogy. Ahol te vagy ott lesz ő is automatikusan. Tudom, hogy nagyon szereted. Tiszteletben tartom, de ez már nekem túl sok. Én szeretlek téged bazd meg magad. Ezt is basztál észrevenni, de ez még nem is gond, inkább pozitívum. A folytonos beszéd? Az sem gond én magam határoztam úgy, hogy meg foglak hallgatni hiszen tudom mennyit jelent az neked, hogy legalább velem beszélhetsz mindenről. Na de az viszont már rohadtul bántó, hogy viccelődsz a megdugásommal, mellém fekszel, feláll a farkad  amit még a seggemnek is nyomsz és közben a szeretett hölgyed nevét mondogatod mögöttem. Sajnálom, de ezt tovább nem vagyok képes elviselni. - azzal kiviharzottam a szobából magára hagyva a lesokkolt lovat az ajtón túl, a bolt felé véve az irányt. Hewy a szintén korán kelő társaságában. Én szeretem őt, tényleg, de rossz reggelt választott a velem csevegéshez. Igazán röstellem azt a sok rosszat amit összehordtam szegény lányról, de szerencsére megértett és szavak nélkül kitalálta bajom. Aztán azt mondta beszédemből bármily rossz volt okult és mindenki számára teszi a szerinte legjobbat. Elmegy. Nem akartam ilyen drasztikus következményt főleg, hogy tudtam Jimin és JHope is mennyire szereti őt, de ő hajthatatlan volt. A segítségem viszont mindenképpen megkapta, ha már megállítani nem tudtam. Ez a lány tényleg csodás. Mindent egy nap alatt elintézett, csak annyi volt a dolgom, hogy eltereljem a fiúk figyelmét és aztán vázoljam a helyzetet. Amit meg is tettem. Nem mondom, hogy nem estek rosszul Hoseok reakciói, de hát mégiscsak a szerelméről beszéltünk. Nem is csoda, hogy utána akart menni, hogy megállítsa. Ami sikerült is. Taeryt még pont időbe fogtuk meg a reptéren Jimin dala segítségével, de úgy tűnt a lány inkább hajlik a nagyfarú felé, mint Hobihoz. Sajnáltam szegényt, de szép volt tőle az a beszéd a végén. Gondolom nem akarta, hogy akit szeret boldogtalan legyen miatta. Mindig is tudtam, hogy jó srác. A nagy akció után mind hazamentünk és újra neki kezdhettünk a megszokott életnek mi most az alvással kezdődött az éjjelre tekintettel ami már kezdett hajnalba átnyúlni. Kicsit féltem Hobihoz bemenni a reggeliekre tekintettel, de gondoltam biztos nagyon magába zuhanhatott a történtek után, ez pedig előbbre való volt, mint az a malőr. Beléptem hát a holddal megvilágított szobába.
-Hobi Hyung. Nincs semmi baj, gyere mond el nyugodtan mit érzel. - nem felelt senki. Nem értettem hiszen láttam bejönni. Ekkor valami sötét árny megragadott és a ló ágyára dobott. Kinyitottam szemem és kiderül, hogy a sötét alak a most rajtam terpesztő Hoseok volt.
-Szóval meghallgatod mit érzek, igaz? -suttogta fülembe.
-Mi folyik itt Hyung? Ne szórakozz velem. - figyeltem rémülten. Tán belebolondult abba,hogy a szerelme nem lehet az övé? Esetleg rajtam akarja levezetni a dühét?
-Mondd csak drága cica. Áll még a múltkori ajánlat? - méregetett vérszomjasan éhes szemeivel.
-Hyung megijesztessz. - kezdtem komolyan nem érteni mi történik. Reszkető hangomra kicsit eltávolodott.
-Ahh.. te nem érted a játékot, drága kis alien.
-Játék? Megint játszottál? Persze, hiszen te mindig játszol... -könnyek gyűltek szemembe.
-Nem élvezed? - nézett érdeklődőn.
-Élvezem? Miért élvezném azt, hogy te szórakozol velem mikor én valós érzelmeket táplálok irántad? - erre megcsókolt. Lágy csók volt ez, de közben megbújt benne a szenvedély. Ezt a csókot viszont nem nekem szánta így nem is kell.
-Ne szórakozz velem. - vágtam pofán. Fel akartam kelni és elmenni, de visszarántott.
-Ne menj. Auu, jobb horgod az aztán van szívem, az van.
-Ne szivemezz.. - tette ujját szám elé, jelezve, hogy hallgassak.
-Te félreértettél engem. Én veled.. Hahh figyelj, én nem igen vagyok otthon az ilyesfajta dolgokban így egyszerűbb számomra, ha úgy veszem mintha csak játszanánk. Ettől függetlenül a szándékaim teljesen komolyak. - közelített felém, de én eltoltam.
-Komolyak, mi? Ne szivass. Eddig végig Taeryt szeretted őérte voltál úgy oda meg vissza és ne is tagadd, mert tudom, nekem mondtad el. Aztán most nem kellesz neki és így engem próbálsz etetni? Ennél azért azt hittem legalább barátként többet érek. - mondtam csalódottam.
-De igenis többet érsz barátként is, de miért nem vagy képes megérteni, hogy én szeretném, ha nem csak a barátom lennél. Nem, nem amiatt ami történt, hiszen.. Tudod miért mondtam azt a kis beszédet a reptéren? Persze fontos Hyee és Jimin boldogsága is, de azért is tettem, mert már nem esett nehezemre elengedni, mivel igaz, hogy őt szerettem és így is éltem eddig, de időközbe jött egy másik személy is, akinek sikerült valahogy a szívembe lopni magát, csak eddig ez nem esett le. De ma mikor egyedülhagytál és bevallottad mit érzel rájöttem, hogy én is érzek valamit irántad a barátságon kívül. Tudom, hogy abszurd de így van. Az aranyosságod, a nagy cicaszemeid a kis feszes hagymasegged elvarázsoltak.
-A hagymaseggem, mi? És mégis Hewy nevét motyogtad mögöttem, miközben az én fenekemet súrolgattad.
-Tudod ezt úgy hívják álom. Persze felállt, de senki nem mondta, hogy miatta. Elég érdekes álmom volt az éjjel. De ha attól megnyugszol igazából már előtte is álltam, csak a múltkori után nem volt merszem akciózni, főleg, hogy a feneked váltotta ki a merevedésem.
-Persze-persze. - hitetlenkedtem. Komolyan azt hiszi ilyen könnyen átvághat?
-Komolyan mondom. Ha nem hiszed el feküdj le velem. - fogta meg karom gyengéden, de én ellenkeztem.
-Nem. - mire kisebb vita alakult ki közöttünk, de végül legyőzött engem. Én csak feküdtem az ágyon ő pedig vetkőztetni kezdett. Mindent nagyon lassan csinált nem akart semmit elsietni. Tudtam, hogy felfogja adni. Az nem lehet, hogy ő tényleg igazat mondott. Levette az ingem és felsőtestem meleg puszikkal lepte be kikényszerítve ezzel pár halk sóhajt. Próbált minél gyengédebb lenni, ami egy ideig sikerült is. Egy kis idő elteltével a gatyámon volt a sor, amivel bíbelődött egy kicsit, majd lerántotta és eldobta. Belsőcombomra is nyomott pár puszit. Mit ne mondjak, ha ő nem is, az ingerlésétől ami még nem is igen vette kezdetét a kis alienem már most kezdett buzgó lenni.
-Olyan édes vagy. - nézett le rám a magasból én pedig csak kiszolgáltatottan feküdtem előtte akár egy darab hús. A kicsikém virgoncsága azonban neki is feltűnt. Rápuszilt makomra ami elég durván érintett. Eltoltam fejét egy "Neh!" felszólalás kíséretében.
-Szóval tovább. Értem. - vigyorgott én pedig felkészültem a halálomra. Ami még akkor messze volt, de egyre közelebb ért, s végül megtalált. Hobi levette az alsómat és a sajátját is én pedig csak néztem, hogy mi történik. A ló fogalmam sincs honnan nyúlt síkosítót, de mire feldolgoztam már két ujja bennem volt. Kicsit talán túl lassú vagyok. Ha az első kettőt nem is a harmadik ujjat már biza megéreztem. Végül ahogy azt látta rajtam minden oké fogta magát és belém vezette. Az a meglepettség, fájdalom és gyönyör egyveleg ami akkor bennem volt valami leírhatatlan. Na akkor már kénytelen voltam hinni abban amit mondott nekem és mégjobban neki adni magam. Ahogy ő elméjedt bennem és érezhettem lüktetését magamban felengedtem. Hagytam, hogy tegyen amit akar és én kinyilvánítottam élvezetem minden formáját. Egyszerre mentünk el ő bennem én közénk. Az aktus végén megcsókolt. Az a csók istenem, jobb volt ezer ilyen szexnél is, pedig az se volt semmi. A csók után csak feküdt felettem, szemezve velem.
-Szóval tetszem? - kérdeztem.
-Szóval lennél az én alienem? - mosolygott.
-Ugye tudod, hogy nehéz vagy? - nyökögtem alatta.
-Azt hittem te erős gyerek vagy. - próbálgatott.
-Az vagyok, de teheneket én se bírok el.
-Ahh ez durva volt. - gurult le rólam hátat fordítva.
-Hyung nem gondoltam komolyan. Nagyon jól nézel ki, nem vagy tehén, csak én vagyok gyenge. Tudod hogy megy ez. - bújtam hozzá.
-Hé azért tartsd távól a répát a lyuktól. Oda bemenni tilos.
-Tilos? Szóval nem is szeretsz, csak kihasználtál és aztán majd eldobsz és?
-Bejárat arra.. - mutatott a seggére.
-Hyungg~ Szeretlek, csak, hogy tudd. - adtam puszit arcára.
-Én is téged TaeTae. - fordult immár felém s font körül karjaival.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése