2016. január 1., péntek

BFriend EXTRÁK 1. NamJin ( 2/2 )

Eljött a kisasszony születésnapja. Hobi csak úgy ugrált jobbra balra. Mindenkire feladatokat osztott, majd elvonult a saját dolgára. Na igen a feladat. Az még addig rendben is volt, hogy készítsem el az ételeket, de az, hogy emellett ügyeljek NamJoonra is azzal voltak kisebb fenntartásaim. Ám a lóért aki annyi munkát feccölt az egészbe meg kellett tennem, hogy jópofát vágva bólogatok és nyakamba veszem azt a kotnyeles szörnyet. Elvittem a boltba összeszedni a hozzávalókat, majd vissza. El kell ismernem az, hogy egész idő alatt egy szót nem váltott velem kicsit megviselt. A konyhában kezdtem el a hozzávalók előkészítését, kimérését míg ő nem messze mögöttem ült egy széken. Fő a biztonság. Már a munka sűrűjében voltam mikor megszólalt.
-Visszamehetek hozzád? - kérdezte kicsit szomorú de egyben monoton hangon. Nem hittem a fülemnek. Hozzám szólt. Végre újra hozzám szólt. Álmodnék?
-Mi van meguntad Suga Hyungod? Netán nem tűri olyan jól a kanos rohamaid? - felé se néztem, csak dolgoztam tovább hangomban enyhe dühvel.
-Hiányzol. - e mondatát meghallva megállt a világ. Először hallottam ezt tőle, de bárcsak többször mondaná.
-Az szar ügy. Tudtommal most nincs szobacsere időszak. Ráadásul én tökéletesen meg vagyok Kookieval, de tényleg. Ezerszer jobb társaság, mint te. Mérföldekkel. - magyaráztam neki immár felé fordulva bele élve magam, mire felállt hozzám sétált és kisöpörte lisztes hajam arcomból, eztán engem szuggerált.
-Szükségtelen a szobacsere időszak itt én vagyok a leader. Úgyis az lesz amit én akarok vagy engedélyezek. Szóval ezennel elrendelem, hogy mostantól újra egyszobában vagyunk drága Jinnie.
-Mi az, hogy elrendeled?! - háborodtam fel. - Te magad akartál megszabadulni tőlem, hogy valaki mással lehess, erre még te jössz hozzám ide, hogy mégis akarsz, meg hogy elrendeled?  Ez mi a fasz?! Tudod kivel szórakozz. - dühöngtem a konyha közepén, míg NamJoon csak vigyorogva bámult engem. -És ne vigyorogjál!!
-Imádom mikor ilyen tüzes vagy! - tette hozzá és tovább bámulta tűzvörös arcom.
A terve viszont sikerrel járt. Visszaköltözött, hozzám még aznap este. Én csak dühösen feküdtem az ágyban hátat fordítva neki mikor is érdekes hangok csapták meg fülünk. A vékony falak csesszék meg. Úgy tűnik Jimin végre bevihette a macit a málnásba. Jó neki, de miért kell nekünk ezt végig hallgatni? Engem különösképpen nem izgattak Hewy sikolyai, csupán zaji szempontból. Nem úgy, mint NamJoont aki mögöttem észlelhetően kezdte jobban és jobban érezni magát. Éreztem ahogy közel húzódik hozzám és a kicsi énje már a faromat verdesi. Hátulról átkarolt s közel hajolt fülemhez. Először belefújt amibe belebizseregtek tagjaim, majd ráharapott gyengéden. Tudni illik többek közt a fülem az egyik fő gyenge pontom. Nos ő akaratlanul is megtalálta. Nem bírtam ki. Egy kis sóhaj kiszökött belőlem. Amire úgy tűnik még jobban felizgult. Már épp hasfalamon kezdett barangolni bal kezével mikor megállítottam. Nagyon jól esik, de tudom ő ezt nem gondolja komolyan. Ennek fényében nem engedhetem meg, hogy bármi olyan történjen ami hatással lehet a további kapcsolatunkra.
-NamJoon, megértem, hogy a nagy szex effektekre beindultál, de nagyon kérlek ne tegyél semmi olyat amit később megbánhatsz. Inkább aludj. Jó éjt. - azzal lezártam. Eztán a házban elég nagy felfordulás következett mikor is Jimin és JHope eggyre inkább egymásnak feszült, ahogy kiderült, hogy a ló is szerelmes a hercegnőbe. Az itthoni élet rosszabb volt, mint valaha. Mikor aztán Hewy és V úgy döntöttek kivesznek egy szabadnapot a pokolból, fogtam Kookie barátom és csatlakoztunk. Egészen jó nap volt, habár a Felelsz vagy mersz elég érdekesre sikerült. Miután megdorgáltam TaeHyungot, hogy ne legyen ennyire intim a maknaenkkal, megtudtuk, hogy Kookie sem az egyenes utat követi és szerelmes Sugaba. Én is muszájnak éreztem bevallani mit érzek a vezetőnk iránt. Legalább drága goldenünk sem érzi magát egyedül furcsának. Hisz nem is az. V annál inkább az volt. Egyszerűen megfejthetetlen az a srác. Este eléggé ittas állapotban állítottunk be V-vel a dormba. Nem állt szándékomban leinni magam, de ez most valahogy így sikerült. Mielőtt nyugovóra tértem volna úgy határoztam legjobb ha előtte iszom egy kis tejet. Hátha hat. Kivánszorogtam és leültem a konyhába egy bögre tejjel, ahol el is aludtam. Jimin kiabálása zökkentett ki. Úgy tűnik megint hajbakaptak Hobival. Én mindenesetre becsoszogtam a szobába ahol Nam már várt.
-Jó szarul festesz. - jegyezte meg.
-Kösz.
-Ittál? - hajolt közelebb, hogy megszagoljon.
-Csak kicsit. - füllentettem.
-Ja. Azért festesz úgy, mint egy hulla. Nem szabadna sokat innod, nem tesz jót. - okoskodott.
-De nagy szent lettél NamJoonkám. Egyszer megyek el valahova és máris belém kö - és itt volt az a pillanat, mikor a karjaiba ájultam egy pár másodpercre.
-Jól vagy? Inkább feküdj le és pihend ki magad babo Jinnie. - cipelt a térfelemhez.
-Tudod kit hívjál te Jinnienek. - elaludtam.
A következő napot én már csak reggel tíz órától kezdem mikor is sikerült józanul, de kis fejfájással kikászálódnom az ágyból. Csendes nap, ami mostanában nem volt megszokott ezért is volt annyira gyanús. A nap végére megtudtuk miért. Hewy elment a fiúk folytonos civódása miatt és, mert úgy vélte rossz hatással van rájuk. Jimin teljesen összeomlott, Hobi próbált lelket önteni belé. Elhatároztuk nem engedjük elmenni a kisasszonyt, de nem tudtuk mikor indul az a bizonyos repülő. Erre mi derül ki?  NamJoonnak megvan a GalliaB-s Kye száma. Tudom, hogy nincs jogom féltékenységi jelenetet rendezni tekintettel arra, hogy nem vagyunk együtt, de ezt nem bírtam megállni.
-Kye-ssi, mi? Miért van neked meg az ő száma? - érdeklődtem.
-Ez csak amolyan Leader-Leader közötti kapcsolat tudod. -nevetett fel. Leader-leader közötti kapcsolat az, meg az anyukám valaga.
-És a leaderek -ssi-t használnak egymás közt, mi? - komolyan feldühített. Ha érdekli őt a lány akkor azt mondja ne kifogást keressen.
Végül a számok segítségével elértük a csapatot, konzultáltunk velük és meglett az időpont. Mind a reptérre siettünk ahogy csak tudtunk és nagy nehezen megtaláltuk a lányt. Akiről eztán JHope kicsit túl könnyen is mondott le, de legalább békés vége lett a dolognak. Mind hazajöttünk és örvendeztünk. Este ahogy beléptem a szobába furcsán éreztem magam. Nem volt lámpafény csupán gyertyák világították meg a helyet. Egészen hangulatos volt. Annyira bele feledkeztem a látványba, hogy észre se vettem ahogy két kar fonodott derekamra és elkezdett befelé vezetni.
-Tetszik? - csókolt nyakamra.
-Igen, de minek ez? - értetlenkedtem.
-Gondoltam az olyan lelkivilágúaknak, mint te, ez imponál. - birizgálta orrával hajam.
-Imponál? Miért akarsz te nekem imponálni? - döbbentem meg. Engedett el, majd fordított maga felé.
-Hát, mert vonzódom hozzád, nem egyértelmű? - csókolt meg. Ahogy vágytól égő ajkai enyémeken égtek csodás volt. Csókolóztam már fiúval, de eddig ő viszi a pálmát. Talán csak azért, mert ő az első akit amellett, hogy vonzónak találok még szerelmes is vagyok belé. Szép lassan eldöntött az ágyon nem elszakadva tőlem. A pólóm kezdte leszedni, mikor ellenkezésbe kezdtem.
-Ne! - szólaltam fel. Belegondolva nem azt mondta szeret, csupán, hogy vonzódik hozzám, ha viszont ez a helyzet akkor nem engedhetem, hogy ez megtörténjen.
-Miért ellenkezel már megint? - kezdte el nyakam csókolgatni.
-Csak, mert. És most állj le! - parancsoltam rá, de nem akart engedelmeskedni.
-Itt én vagyok a vezér, ráadásul egy szörny. Mond miért hallgatnék rád szépségem? - emelte meg állam.
-Mert van szived. - reméltem ezzel sikerül meggyőznöm, de elbuktam.
-Aha és másom is, de szerencsére most mindenem egyet akar. Ne légy már olyan ellenálló. Tudom, hogy oda vagy értem. Ne játszd már a nehezen kaphatót. Legyen most neked szíved. A szörnyed éhes, mert eddig éheztetted. Tudod te milyen rég szeretném már ezt megtenni veled? - nézett rám olyan tekintettel, mintha én lettem volna az utolsó fagyi a dobozban és mindent megtenne, csak, hogy az övé lehessek.
-Mi, hogy te ezt eddig is komolyan velem gondoltad? - lepődtem meg. Azt hittem, csak csaj hiánya van. Erre kiderül, hogy a pasikra izgul. -Na várj akkor Suga ilyen gyorsan megvolt? - döbbentem le. Én se hittem volna, hogy egyszer ilyet fogok tőle kérdezni.
-Te meg most miről beszélsz, édesem? - pillantott rám értetlen tekintettel. -Dehogy dugtam meg Sugát ez, hogy a szarba jutott eszedbe? Fúj, isten ments, jó ég.  - grimaszolt.
-Akkor mégis miért váltottál le rá? - kérdeztem sértettem.
-Én csak.. - szállt le rólam. -Egy ideje már többet érzek irántad barátságnál, de ezt képtelen voltam megmondani neked. Aztán annyiszor felizgattál mikor csak együtt aludtunk, hogy nem bírtam. Mindig elkezdtem nyomulni, hátha bejön. Azt hittem a melegek könnyebben kaphatóak. Tévedtem. Egyfojtában elutasítottál engem és ezt nem bírtam feldolgozni. Ezért mentem át Sugahoz. Tőle nem tartok. Igaz, hogy biszex, de olyan, mint én. Elvoltam egy ideig, de baromira hiányoztál. A hangod, a közelséged, de még az aggodalmas esti beszélgetések is. Hiányzott mellőlem a lényed.
-Hah, na ki mellé kell ki? - ugrottam neki elborítva az ágyom csókcsatába hívva. -Tudod, ha az elején közlöd, akkor ez lehetne már a sokszázadik alkalom is. - mondtam huncut vigyorral arcomon.
-Shit. Semmi gond. Bepótoljuk, de ez azt jelenti végre én is ellátogathatok hozzád? - célozgatott én meg bólintottam.
-Kívánj sok sikert. Szeretnék sokkal jobb munkát végezni, mint az előző partnered. Én emlékezetes és a legjobb akarok lenni. Olyan élményben lesz részed, hogy az első úgy törlödik az emlékeidből mintha meg se történt volna.
Szenvedély, színtiszta erotika és szerelem. Minek ragozzam. Valóban lekörözte az előző barátom. Azt sem tudtam mire végzett, hogy fiú vagyok e vagy lány, de nem is azért volt ez az este életem egyik legjobb estéje, hanem, mert kinyilvánította szerelmét irántam ami mindennél többet jelent.
-Mostantól mi vagyunk a szépség és a szörnyeteg. The End. - ölelt át, s jelentette ki. Én csak nevettem egyet.
-RapMon.. - néztem fel rá.
-Igen, szívem? Most kin megy a filo? - már előre tudta mi jön ha a nevén szólítom. Imádtam ezt benne.
-Szerinted nem furcsa, hogy Hoseok ennyire könnyen elengedte Hewyt? - kérdeztem őszintén.
-Szóval neked fel se tűnt?
-Micsoda? - értetlenkedtem. Sejtelmem sem volt mire gondolhatott.
-Majd megtudod... Nem lövöm le a poént.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése