*V*
Miután reggel felvilágosítottam Taeryt a fejleményekről szegény égett, mint a rongy. Meg is értem. Hisz 6 fiú hallgatta végig ahogy a 7.-el szexuális játszmát vív. A nap nyugisan telt, de Hewy szívem jött oda hozzám kora délután, hogy valami nem stimmel, mert Hoseok egyszerűen nem hajlandó kommunikálni vele, sőt még ránézni se. Megkért, hogy vacsora után hagyjam kicsit hadd beszélhessen vele, de még előtte nekem volt beszélni valóm azzal a lóval. Elhatároztam magamban az éjszaka, hogy nem fogom felhozni az esetet, de úgy tűnik muszáj. Besétáltam szépen Hobihoz a szobába megálltam az ágya előtt és határozottan ránéztem.
-Hoseok! A Hyeed panaszkodik, hogy figyelmenkívül hagyod minden cselekedetét. Tudom, hogy te tegnap mit csináltál éjszaka. Azt is tudom, hogy ez amiatt van, de ne gyerekeskedj. Nem kell elmondanod neki mi történt, de legalább ne nézd levegőnek. - próbáltam meg meggyőzni.
-Várj. Te.. te hallottad? - nézett el kínosan.
-Igen. A kezdetétől a végéig mindent. Nem mondom, hogy kellemes volt, de.. - nevettem kínosan.
-Talán nem tetszett? - kezdett el nyomulni miközben felállt és közel lépett.
-Hobi!! Nem vicces! Ez most komoly. Ne légy ennyire komolytalan velem szembe. - rivalltam rá, mert már komolyan kezdett bántani azzal, hogy egyfolytában csak játszadozni akar velem.
-Jó. Sajnálom, de nem azzal van a probléma, hogy szégyenlem előtte a dolgot, hanem azzal, hogy azóta a lovam mindig nyeregbe ugrik, ha a szemem elé kerül. -pillantott le a nadrágjának azon pontjára. Kicsit bevallom meglepődtem kijelentésén, rosszul is esett és zavarba is jöttem.
-Hoseok! A Hyeed panaszkodik, hogy figyelmenkívül hagyod minden cselekedetét. Tudom, hogy te tegnap mit csináltál éjszaka. Azt is tudom, hogy ez amiatt van, de ne gyerekeskedj. Nem kell elmondanod neki mi történt, de legalább ne nézd levegőnek. - próbáltam meg meggyőzni.
-Várj. Te.. te hallottad? - nézett el kínosan.
-Igen. A kezdetétől a végéig mindent. Nem mondom, hogy kellemes volt, de.. - nevettem kínosan.
-Talán nem tetszett? - kezdett el nyomulni miközben felállt és közel lépett.
-Hobi!! Nem vicces! Ez most komoly. Ne légy ennyire komolytalan velem szembe. - rivalltam rá, mert már komolyan kezdett bántani azzal, hogy egyfolytában csak játszadozni akar velem.
-Jó. Sajnálom, de nem azzal van a probléma, hogy szégyenlem előtte a dolgot, hanem azzal, hogy azóta a lovam mindig nyeregbe ugrik, ha a szemem elé kerül. -pillantott le a nadrágjának azon pontjára. Kicsit bevallom meglepődtem kijelentésén, rosszul is esett és zavarba is jöttem.
*JH*
A Jiminék kis akciózása utánni nap szörnyű volt számomra. Egyfolytában merevedési gondokkal kellett küzdenem ahányszor csak megláttam Hyeet. Úgy döntöttem hát, hogy egy ideig ignorálom, na ez egészen addig sikerült is kisebb- nagyobb sikerrel, míg rám nem küldte az űrlényt.
-Hoseok! A Hyeed panaszkodik, hogy figyelmenkívül hagyod minden cselekedetét. Tudom, hogy te tegnap mit csináltál éjszaka. Azt is tudom, hogy ez amiatt van, de ne gyerekeskedj. Nem kell elmondanod neki mi történt, de legalább ne nézd levegőnek. - látszott, hogy még minden tudatában sincs tisztában mindennel a drága. Habár nagyon meglepett mikor elmondta, hogy ébren volt és igenis tudja mi történt éjjel nálam.
-Várj. Te.. te hallottad? - tudom én, hogy fiúk vagyunk, de abban a pillanatban a dolgot borzasztóan kellemetlennek éreztem és kicsit szégyelltem is magam.
-Igen. A kezdetétől a végéig mindent. Nem mondom, hogy kellemes volt, de.. - nevetett fel kínosan. Meg kell hagyni tudom, hogy furcsa, de ott akkor megint rámjött az ötperc és baromi aranyosnak láttam Vt ahogy kínjában a kis piros pofijával áldogál és nevet.
-Talán nem tetszett? - nyitottam új kört kicsit közelebb férkőzve hozzá, de úgy tűnik nem a megfelelő pillanatot választottam. Kérdésem hallatára az arca dühössé vált.
-Hobi!! Nem vicces! Ez most komoly. Ne légy ennyire komolytalan velem szembe. - mérgelődött előttem. Ilyenkor cseszett aranyos volt. Inkább nem packáztam vele többet és visszavonulót fújtam a következő összecsapásunkig. Addig is elmondtam mi a valódi probléma.
-Jó. Sajnálom, de nem azzal van a probléma, hogy szégyenlem előtte a dolgot, hanem azzal, hogy azóta a lovam mindig nyeregbe ugrik, ha a szemem elé kerül. - nézdtem le kis Hobira, hogy nyomatékosítsam a mondatom. Láttam ahogy a kis alien csak haloványan elpirul maga elé meredve.
-Szeretnéd te is elérni a hatást? -tettem fel neki a kérdést felnevetve.
-Nos, igen, nagyon örülnék neki, ha sikerülne. - mondta öntudatlan, majd hirtelen ráébredt miről beszélt.
-Vagyis... dehogy. Nem. Soha. Mit gondolsz? Basszus... -pánikolt be, én pedig csak nevettem a hülyeségén. Megsimogattam fejét, hogy semmi gond, s kimentem az ebédlőbe, hogy végre vacsorázzunk.
A vacsorával semmi gond nem volt. Jin ma is odatette magát, csak azt nem sejtettem, hogy ez után lesz desszert is. Nos igen. Hyee-vel volt egy kisebb beszélgetésünk és egy csókváltásunk is a vacsora után. Majd elhatároztam, hogy küzdeni fogok érte Jimin ellen. Álmaim nője talán érez irántam valamit. Nem szalaszthatom el az alkamat, hogy az enyém lehessen. Annyira felspanoltak a történtek, hogy muszáj volt megosztanom őket TaeHyunggal is. Ő az egyetlen a fiúk közül akinek elmondtam mit érzek Hewy iránt, talán, mert benne bízom meg a legjobban vagy nem is tudom miért, de örültem, hogy legalább ő van nekem akinek elmondhatom ezeket a dolgokat. Az én kis földönkívüli bizalmasom. Telt múlt az idő mialatt én és Jimin mégjobban egymásnak feszültünk, mint eddig valaha. Nem engedhettem, hogy egy ilyen kis ficsúr csak úgy elvegye a lányt akit szeretek most, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy ő is szeret engem. Egy nap a hercegnő úgy határozott elviszi kis társam, Ommat és a kis maknaet lazulni, míg a csapat alfahímebb tagjait itt hagyja. Nem azt mondom, hogy nem volt, jó ötlet, de ahogy elmentek mi Jiminnel rögtön egymás nyakának estünk. Habár a többiek egész nyugisan elvoltak. Nem tudom mit csinálhatott a csapat elmenő része és hol, de V késő este elég pityókásan esett be a szobaajtón.
-Hoseok! A Hyeed panaszkodik, hogy figyelmenkívül hagyod minden cselekedetét. Tudom, hogy te tegnap mit csináltál éjszaka. Azt is tudom, hogy ez amiatt van, de ne gyerekeskedj. Nem kell elmondanod neki mi történt, de legalább ne nézd levegőnek. - látszott, hogy még minden tudatában sincs tisztában mindennel a drága. Habár nagyon meglepett mikor elmondta, hogy ébren volt és igenis tudja mi történt éjjel nálam.
-Várj. Te.. te hallottad? - tudom én, hogy fiúk vagyunk, de abban a pillanatban a dolgot borzasztóan kellemetlennek éreztem és kicsit szégyelltem is magam.
-Igen. A kezdetétől a végéig mindent. Nem mondom, hogy kellemes volt, de.. - nevetett fel kínosan. Meg kell hagyni tudom, hogy furcsa, de ott akkor megint rámjött az ötperc és baromi aranyosnak láttam Vt ahogy kínjában a kis piros pofijával áldogál és nevet.
-Talán nem tetszett? - nyitottam új kört kicsit közelebb férkőzve hozzá, de úgy tűnik nem a megfelelő pillanatot választottam. Kérdésem hallatára az arca dühössé vált.
-Hobi!! Nem vicces! Ez most komoly. Ne légy ennyire komolytalan velem szembe. - mérgelődött előttem. Ilyenkor cseszett aranyos volt. Inkább nem packáztam vele többet és visszavonulót fújtam a következő összecsapásunkig. Addig is elmondtam mi a valódi probléma.
-Jó. Sajnálom, de nem azzal van a probléma, hogy szégyenlem előtte a dolgot, hanem azzal, hogy azóta a lovam mindig nyeregbe ugrik, ha a szemem elé kerül. - nézdtem le kis Hobira, hogy nyomatékosítsam a mondatom. Láttam ahogy a kis alien csak haloványan elpirul maga elé meredve.
-Szeretnéd te is elérni a hatást? -tettem fel neki a kérdést felnevetve.
-Nos, igen, nagyon örülnék neki, ha sikerülne. - mondta öntudatlan, majd hirtelen ráébredt miről beszélt.
-Vagyis... dehogy. Nem. Soha. Mit gondolsz? Basszus... -pánikolt be, én pedig csak nevettem a hülyeségén. Megsimogattam fejét, hogy semmi gond, s kimentem az ebédlőbe, hogy végre vacsorázzunk.
A vacsorával semmi gond nem volt. Jin ma is odatette magát, csak azt nem sejtettem, hogy ez után lesz desszert is. Nos igen. Hyee-vel volt egy kisebb beszélgetésünk és egy csókváltásunk is a vacsora után. Majd elhatároztam, hogy küzdeni fogok érte Jimin ellen. Álmaim nője talán érez irántam valamit. Nem szalaszthatom el az alkamat, hogy az enyém lehessen. Annyira felspanoltak a történtek, hogy muszáj volt megosztanom őket TaeHyunggal is. Ő az egyetlen a fiúk közül akinek elmondtam mit érzek Hewy iránt, talán, mert benne bízom meg a legjobban vagy nem is tudom miért, de örültem, hogy legalább ő van nekem akinek elmondhatom ezeket a dolgokat. Az én kis földönkívüli bizalmasom. Telt múlt az idő mialatt én és Jimin mégjobban egymásnak feszültünk, mint eddig valaha. Nem engedhettem, hogy egy ilyen kis ficsúr csak úgy elvegye a lányt akit szeretek most, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy ő is szeret engem. Egy nap a hercegnő úgy határozott elviszi kis társam, Ommat és a kis maknaet lazulni, míg a csapat alfahímebb tagjait itt hagyja. Nem azt mondom, hogy nem volt, jó ötlet, de ahogy elmentek mi Jiminnel rögtön egymás nyakának estünk. Habár a többiek egész nyugisan elvoltak. Nem tudom mit csinálhatott a csapat elmenő része és hol, de V késő este elég pityókásan esett be a szobaajtón.
*V*
Hobi csak mesélt és mesélt a Hewy és közte kialakult helyzetről. Láttam rajta, hogy nagyon boldog, na de ez nekem akkor se tetszik és nem csak azért, mert fáj a szívem ha ezt hallgatom. Hiszen bármilyen rossz is volt számomra én mindig végighallgattam őt. Minden kis történetét és vágyát nem panaszkodva. Persze sajnos a történteket én se bírtam teljes mértékben. Éjszakánként még inkább képtelen voltam aludni, mint általában. Azóta a nap óta amikor megtörtént az a csók JHope és Jimin egyre kezelhetetlenebbé vált. Én próbáltam beszélni a fejükkel, de egyik se hallgat meg ilyen ügyben. Csakhogy Taerynek is elege lett és megkért, hogy menjek el vele bárhova csak el innen. Közben Kookie és Jin is csatlakozott hozzánk. A napunk végtére tervezés nélkül is elég jól telt egészen a Felelsz vagy Mersz-ig. Az az egyik dolog, hogy Jin olyan kis befásult, hogy nem engedett teret a pajzánabb kérdéseimnek a másik, hogy mind ki akarták belőlem húzni kit szeretek. Ha én azt akkor megmondtam volna ott kő kövön nem marad. Nem akartam kavarni és nehezíteni a helyzetet így inkább befogtam. Bár kicsit mérges pillanatomba ráförmedtem Hewyre, de a pia fellazított secperc alatt. Fogalmam sincs mennyit ihattam, de annyit tuti, hogy már megállni se tudtam rendesen. Szükségem volt Jinre is a menéshez aki szintén kicsit elszállt a sok italtól. Nagy nehezen bevánszorogtam a szobába. Egy vágyam volt akkor már csak, hogy mielőtt elaludnék lássam Hobi arcát. Ami meg is történt mikor bezúgtam az ajtón. Onnantól képszakadás. Szerencse, hogy ennyire is emlékszem.
*JH*
Az előttem elhelyezkedő srác alig volt képes megállni a saját lábán így inkább megfogtam és az ágyához vezettem. Ő közben gagyogni kezdett nekem.
-Szia cica. Jajj bocsánat rossz házszám. Itt max én vagyok cica. - csuklott a mondat közbe és kuncogni kezdett. Lefektettem az ágyra, mire elterült felém nyújtva kezeit. - Mester! Rendelkezz velem kedved szerint. - felnevettem ahogy végigmértem a nem kicsit ittas TaeHyungot aki éppen még a szűzies fenekét is beáldozná nekem. Adtam egy puszit homlokára és betakartam. A konyhából pedig vittem neki kávét és tejet. Biztos ami biztos. Szeretném ha minnél előbb magához térne agyilag. Habár nagyon kívánatos részegen, de nekem a józan TaeHyungra lenne szükségem. Végül miután a kisemberem beszunyált Hyee felé vettem az irányt és a fürdőből kifelé el is kaptam. Sajnos ez végett kisebb hajcihő kerekedett a nagyseggű és köztem és minden csak úgy zúdult rám. Chimchim elvette az életkedvem és büszkeségem, Hewy megint felizgatott, felvállaltam mindent és megbeszéltük a dolgokat. Egész későn mentem lefeküdni. Ahogy benyitottam a szobába V kis buksiját pillantottam meg egy nagykupac takaró takarásában ahogy a kitett tejet issza.
-Jobban érzed már magad, vagy még mindig azt akarod, hogy megdugjalak? - érdeklődtem, mire leplezetlen meglepettséggel kiköpte a tejét mondatomra.
-Szia cica. Jajj bocsánat rossz házszám. Itt max én vagyok cica. - csuklott a mondat közbe és kuncogni kezdett. Lefektettem az ágyra, mire elterült felém nyújtva kezeit. - Mester! Rendelkezz velem kedved szerint. - felnevettem ahogy végigmértem a nem kicsit ittas TaeHyungot aki éppen még a szűzies fenekét is beáldozná nekem. Adtam egy puszit homlokára és betakartam. A konyhából pedig vittem neki kávét és tejet. Biztos ami biztos. Szeretném ha minnél előbb magához térne agyilag. Habár nagyon kívánatos részegen, de nekem a józan TaeHyungra lenne szükségem. Végül miután a kisemberem beszunyált Hyee felé vettem az irányt és a fürdőből kifelé el is kaptam. Sajnos ez végett kisebb hajcihő kerekedett a nagyseggű és köztem és minden csak úgy zúdult rám. Chimchim elvette az életkedvem és büszkeségem, Hewy megint felizgatott, felvállaltam mindent és megbeszéltük a dolgokat. Egész későn mentem lefeküdni. Ahogy benyitottam a szobába V kis buksiját pillantottam meg egy nagykupac takaró takarásában ahogy a kitett tejet issza.
-Jobban érzed már magad, vagy még mindig azt akarod, hogy megdugjalak? - érdeklődtem, mire leplezetlen meglepettséggel kiköpte a tejét mondatomra.
*V*
Fogalmam sincs, hogy kerültem az ágyba, vagy mit mondhattam tehettem az elmúlt időben, mivel semmire sem emlékszem, de valószínűleg JHope volt olyan nagy lelkű, hogy nem a szönyegen hagy megrohadni. Amiért hálás is vagyok. Sőt tej és káve. Valamit nagyon akarhat. Vártam egy ideig. Próbáltam magamhoz térni pár órán keresztül, majd úgy mikor fél egy felé járt az idő érkezett meg Hobi. Belépett a szobába óriási sas szemeivel engem vizslatva. A nagy tejivászatom közepedte végül szóra nyílt szája.
-Jobban érzed már magad, vagy még mindig azt akarod, hogy megdugjalak? - na ott akkor telibe köptem mindent ami csak körülöttem elhelyezkedett.
-Tessék?! - a meglepődöttség és a pánik formázta szavaim. Nem hiszem el én komolyan kifecsegtem volna valamit? Vagy mi a fene történhetett? Hobi csak jóízűen nevetett felvilágosítás nélkül hagyva engem.
-Ne nevess Babo. - durcáztam be. -Hol voltál?
-Hát tudod... Jimin elkapott Hewyvel és megint háborgott egy sort aztán később beszéltünk és mindent elmondtam neki amit lehetett. Nem tudom, hogy felkéne e adnom vagy sem vagy, hogy mit várhatok tőle. - látszott arcán a zavarodottsága ami engem is nyugtalanított. Beszélgetünk kicsit, mert tudom, hogy ha nem adja ki magából izgága marad. Aztán aludni tértünk. Pontosabban ő aludni tért én meg a rémálmok birodalmába. Nagyon próbálkoztam, hogy békés és nyugodt legyek, de képtelenség volt. Csak sikítozni tudtam tudtomon kívül.
-Jobban érzed már magad, vagy még mindig azt akarod, hogy megdugjalak? - na ott akkor telibe köptem mindent ami csak körülöttem elhelyezkedett.
-Tessék?! - a meglepődöttség és a pánik formázta szavaim. Nem hiszem el én komolyan kifecsegtem volna valamit? Vagy mi a fene történhetett? Hobi csak jóízűen nevetett felvilágosítás nélkül hagyva engem.
-Ne nevess Babo. - durcáztam be. -Hol voltál?
-Hát tudod... Jimin elkapott Hewyvel és megint háborgott egy sort aztán később beszéltünk és mindent elmondtam neki amit lehetett. Nem tudom, hogy felkéne e adnom vagy sem vagy, hogy mit várhatok tőle. - látszott arcán a zavarodottsága ami engem is nyugtalanított. Beszélgetünk kicsit, mert tudom, hogy ha nem adja ki magából izgága marad. Aztán aludni tértünk. Pontosabban ő aludni tért én meg a rémálmok birodalmába. Nagyon próbálkoztam, hogy békés és nyugodt legyek, de képtelenség volt. Csak sikítozni tudtam tudtomon kívül.
*JH*
V nagyon kedves volt, hogy még így éjjel is nekiáll meghallgatni a problémáimat. Igazán jó barát. Sokkal nyugodtabban tértem nyugovóra. Míg meg nem hallottam Tae folytonos kétségbeesett sikolyait. Nem tudom mi lehetett vele. Többször előfordult már ez, de nem ennyire intenzíven. Képtelen voltam elviselni úgy éreztem valahogy meg kell nyugtatnom őt. Nem volt mit tenni fogtam magam és átvánszorogtam mellé az ágyába. Felébredt. Édes óriási szemeivel nagyokat pislogott, hogy realizálni tudja mi történt. Mikor ezt sikerült megriadt.
-Te meg, hogy kerülsz ide és miért? - bámult engem rémülten.
-Egyfolytában sikítozol így nem tudok aludni. Ráadásul neked se hiszem, hogy olyan jó ez. Gondoltam, ha van valaki melletted az talán megnyugtatna. Tudom biztos kicsit furcsa, hogy egy fiú melletted fekszik ilyen közel hozzád, de hátha segít, nyugi nem foglak megdugni álmodban. - nevetettem fel. A kis dinka szép lassan elfogadta a helyzetet és lenyugodott. Vissza fordult az ablak felé és elaludt. Igazából egész kellemes érzés volt ott feküdni mellette és szorongatni a vékony kis testét. Ha jobban belegondolok V egészen lányos. Cuki pofi, vékony lábak, pici formás harapnivaló hagymácskák és azok a macska szemek. Persze nem gondolok semmi rosszra, csak ezt azért le kellett szögeznem. Kis időbe telt csak mire engem is magával rántott az álomvilág. S egész érdekes kis álmot láttam...
-Te meg, hogy kerülsz ide és miért? - bámult engem rémülten.
-Egyfolytában sikítozol így nem tudok aludni. Ráadásul neked se hiszem, hogy olyan jó ez. Gondoltam, ha van valaki melletted az talán megnyugtatna. Tudom biztos kicsit furcsa, hogy egy fiú melletted fekszik ilyen közel hozzád, de hátha segít, nyugi nem foglak megdugni álmodban. - nevetettem fel. A kis dinka szép lassan elfogadta a helyzetet és lenyugodott. Vissza fordult az ablak felé és elaludt. Igazából egész kellemes érzés volt ott feküdni mellette és szorongatni a vékony kis testét. Ha jobban belegondolok V egészen lányos. Cuki pofi, vékony lábak, pici formás harapnivaló hagymácskák és azok a macska szemek. Persze nem gondolok semmi rosszra, csak ezt azért le kellett szögeznem. Kis időbe telt csak mire engem is magával rántott az álomvilág. S egész érdekes kis álmot láttam...
*V*
Az egyik pillanatban még egy szörnyű álom van a szemem elő a másikban már Hobi pislog velem szemben. Nem igen tudtam ezt hova tenni. Abban sem voltam biztos, hogy ez a valóság.
-Te meg, hogy kerülsz ide és miért? - teljesen össze voltam zavarodva.
-Egyfolytában sikítozol így nem tudok aludni. Ráadásul neked se hiszem, hogy olyan jó ez. Gondoltam, ha van valaki melletted az talán megnyugtatna. Tudom biztos kicsit furcsa, hogy egy fiú melletted fekszik ilyen közel hozzád, de hátha segít, nyugi nem foglak megdugni álmodban. - sokk. Nem is az a furcsa, hogy egy fiú fekszik mellettem, hanem, hogy ez a fiú ráadásként az akibe szerelmes vagyok. A dugós poént viszont egyáltalán nem szívlelem. Mindenesetre mivel nem tudtam mit tenni és végülis el kellett ismernem így tényleg sokkal nyugodtabban éreztem magam hisz Hoseok biztonságérzetet nyújtott talán tényleg sikerülhet végre nyugodtan aludnom. El is aludtam, de hajnali négy felé felébredtem és ijedten realizáltam, hogy van valami a hátsó fertájamnál aminek nem kéne ott lennie. Igen, úgy tűnik drága ló cimboránknak még álmában is áll a tövis. Ami jelen pillanatban az én esetemben nem feltétlen jó. Sőt! Főleg miután Hobi mozgásba lendült. Megszorított jó erősen, mintha csak félne, hogy elfúj a szél majd Hyee nevét kiabálta. Hahh.. Miért is nem csodálkozom. Hyee. Most is ő. Még így is, hogy engem ölel, hozzám húzódik közel ő csak Hewyt látja. Ez az én szívemnek már sok. Kikászálódtam Hobi fogásából ezzel felkeltve őt.
-Mi történt? - nyújtózkodott mosolyogva.
-Semmi. Aludj csak tovább a kis Hyeedal. - vágtam hozzá.
-Hyee? Ő meg, hogy jön ide? Mi van veled? - értetlenkedett.
-Hogy hogy jön ide? Megmondom hogy. Mindenhogy. Ahol te vagy ott lesz ő is automatikusan. Tudom, hogy nagyon szereted. Tiszteletben tartom, de ez már nekem túl sok. Én szeretlek téged bazd meg magad. Ezt is basztál észrevenni, de ez még nem is gond, inkább pozitívum. A folytonos beszéd? Az sem gond én magam határoztam úgy, hogy meg foglak hallgatni hiszen tudom mennyit jelent az neked, hogy legalább velem beszélhetsz mindenről. Na de az viszont már rohadtul bántó, hogy viccelődsz a megdugásommal, mellém fekszel, feláll a farkad amit még a seggemnek is nyomsz és közben a szeretett hölgyed nevét mondogatod mögöttem. Sajnálom, de ezt tovább nem vagyok képes elviselni. - azzal kiviharzottam a szobából magára hagyva a lesokkolt lovat az ajtón túl, a bolt felé véve az irányt.
-Te meg, hogy kerülsz ide és miért? - teljesen össze voltam zavarodva.
-Egyfolytában sikítozol így nem tudok aludni. Ráadásul neked se hiszem, hogy olyan jó ez. Gondoltam, ha van valaki melletted az talán megnyugtatna. Tudom biztos kicsit furcsa, hogy egy fiú melletted fekszik ilyen közel hozzád, de hátha segít, nyugi nem foglak megdugni álmodban. - sokk. Nem is az a furcsa, hogy egy fiú fekszik mellettem, hanem, hogy ez a fiú ráadásként az akibe szerelmes vagyok. A dugós poént viszont egyáltalán nem szívlelem. Mindenesetre mivel nem tudtam mit tenni és végülis el kellett ismernem így tényleg sokkal nyugodtabban éreztem magam hisz Hoseok biztonságérzetet nyújtott talán tényleg sikerülhet végre nyugodtan aludnom. El is aludtam, de hajnali négy felé felébredtem és ijedten realizáltam, hogy van valami a hátsó fertájamnál aminek nem kéne ott lennie. Igen, úgy tűnik drága ló cimboránknak még álmában is áll a tövis. Ami jelen pillanatban az én esetemben nem feltétlen jó. Sőt! Főleg miután Hobi mozgásba lendült. Megszorított jó erősen, mintha csak félne, hogy elfúj a szél majd Hyee nevét kiabálta. Hahh.. Miért is nem csodálkozom. Hyee. Most is ő. Még így is, hogy engem ölel, hozzám húzódik közel ő csak Hewyt látja. Ez az én szívemnek már sok. Kikászálódtam Hobi fogásából ezzel felkeltve őt.
-Mi történt? - nyújtózkodott mosolyogva.
-Semmi. Aludj csak tovább a kis Hyeedal. - vágtam hozzá.
-Hyee? Ő meg, hogy jön ide? Mi van veled? - értetlenkedett.
-Hogy hogy jön ide? Megmondom hogy. Mindenhogy. Ahol te vagy ott lesz ő is automatikusan. Tudom, hogy nagyon szereted. Tiszteletben tartom, de ez már nekem túl sok. Én szeretlek téged bazd meg magad. Ezt is basztál észrevenni, de ez még nem is gond, inkább pozitívum. A folytonos beszéd? Az sem gond én magam határoztam úgy, hogy meg foglak hallgatni hiszen tudom mennyit jelent az neked, hogy legalább velem beszélhetsz mindenről. Na de az viszont már rohadtul bántó, hogy viccelődsz a megdugásommal, mellém fekszel, feláll a farkad amit még a seggemnek is nyomsz és közben a szeretett hölgyed nevét mondogatod mögöttem. Sajnálom, de ezt tovább nem vagyok képes elviselni. - azzal kiviharzottam a szobából magára hagyva a lesokkolt lovat az ajtón túl, a bolt felé véve az irányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése