BFriend1

A nevem Huang HwaTae. Habár az emberek csak Hewyként ismernek. A BigHit Ent. GalliaB nevezetű csapatának főénekese és visualja vagyok. A kiadónál valami oknál fogva most a legtöbb csapatnak szünetet rendeltek el, ami igazaból nekünk pozitív dolog. Én úgy határoztam a szünet ideje alatt elszakadok a csapatomtól. Mivel újdonsült barátom nagyon szeretette volna, ha a szünetet együtt tölthetjük. Végül abban állapodtunk meg, hogy mìg vakáción leszünk hozzájuk költözöm. Amit nagy szerencsénkre a csapattársai nem fogadtak annyira rosszul. Nagyon ideges voltam miközben Jiminéket vártam a kiadó épülete előtt az utolsó napon. Szorongva áldogáltam a enyhén hűvös szélben.
-Szia cica. Van gazdád? - hallottam meg egy hangot a hátam mögül. Már a hangból sejtettem, hogy kiből is szálltak ki ezek a szavak, de azért felé fordultam és elmosolyodtam.
-Hát a kis horse előre jött felderíteni? -léptem hozzá közelebb. -Na gyere ide Hobi. -nyújtottam felé karjaim amiket megragadott és magához húzott, majd erősen megszorított.
-Természetesen. A lovak jobbak, mint a kutyák ezt jegyezd meg. Ráadásul mégjobban ragaszkodnak a gazdáikhoz. - vigyorgott rám.
-Jó paci. -simogattam meg feje búbját.
Ekkora a többiek is kiérkeztek az épület elé.
-Na mi van Hoseok Hyung? Lopnád a csajom? - sétált hozzánk vigyorogva Jimin. Mire elengedtem a kis pacim és Oppam nyakaba ugrottam.
-Szia. - nézett közelről szemembe, s tettem én is ugyan ezt, míg a fiúk ránk nem szóltak, majd Jimin gondolt egyet, felkapott az ölébe és elindult velem.
-Mi a..?! -lepődtem meg.  - Ugye tudod, hogy magamtól is tudok járni?
-Persze, de abba mi a poén? Plusz így...
-Ha azt mondod, hogy így foghatod a fenekem akkor leütlek.
-Nem. - nevetett fel. - Azt akartam mondani , hogy így közelebb vagy hozzám.
-Ne legyél ennyire nyálas. -pillantottam el, halovány pirral arcomon.
Jimin jó ideig vitt. Én közben elaludtam. Csak akkora ébredtem fel mire a BTS dormhoz értünk.
-Hyee felébredtél? - szólalt meg az engem cipelő fiú egy mosoly társaságában. Azonban a személy arca akit elalvás előtt láttam és a mosolygó fiú nem eggyeztek meg.
-Meglepődtél mi, Hyee? - ölelt meg. -Dongsaeng lusta volt és rámsózott téged. Remélem nem gond.
-Hobiii... - nyomkodtam meg a cuki lovat. - Milyen egy kis sunyi ez a Jimin, de a kis pacimra mindig számíthatok. Ahh szeretlek husi. - öleltem meg. Jimin jelent meg hirtelen Hoseok háta mögött én pedig karon vágtam őt Jhope ölelése közben.
Később a szoba felosztás megbeszélése érdekében mind a nappaliban gyűltünk össze.
-Ki mit szeretne? - tette fel a nagy kérdést a csapat szörnye.
-Aludhatunk együtt? -kérdezte Jimin rám nézve.
-Öhm.. ha nem gond nem alhatnék másnál? -tettem fel a mindenkit megdöbbentő kérdėst.
-Miért? Nem szeretsz? - nézett rám elszontyoldva Jimin.
-De. Én csak...
-Hyee szeret téged, de valószínűleg túl gyorsnak tarja ezt a dolgot és ezért fél veled egy szobàban aludni, mert tart tőle, hogy megdu.. - dobtam meg a lovat, hogy ilyeneket ne mondjon.
- Igen. Köszönöm Hoseok a fiú nyelvre fordítást.
-Uhh.. valakire mérgesek. - cukkolta V JHopeot. Ő csak szúrós szemeket meresztett az űrlényre.
-Ha gondolod nálam aludhatsz Hewy. - ajánlotta fel TaeHyung.
-Komolyan? - örültem meg. -Köszönöm Oppa.- mosolyogtam rá. -Csak egy dolog Oppa. A Hewy csak a művésznevem. Igazából Huang HwaTae vagyok.
-Ohh.. Na de akkor Seokkie miért hív téged Hyee-nek?
-Nos az.. - kezdtem bele.
-Nincs különösebb oka, nem kapcsolódik egyáltalán a nevéhez, nem abból jön.. vagyis hát... Amikor először láttam őt akkor nem tudtam a nevét és Jiminnel se jártak még együtt. Aztán egyik nap hallottam mikor bemutatkozott valakinek és hát nem kicsit félre értettem. Persze a kínai tájszólása se könnyítette meg.  -mosolyogtunk egymásra. -Aztán később össze találkoztunk és úgy éreztem illene köszönnöm. Még mindig emlékszem rá mikor egymással szemben álltunk és én lejárattam magam, hogy.. " Szia. Hyee, ugye? " Ő pedig értetlenül nézett rám. Végül ez lett a beceneve. Igaz? - nézett rám Hobi és fejezte be a visszaemlékezést.
Nem hazudtoltad meg magad. -nevettek fel a fiúk Hobi bénaságán.
-De..de.. várj még egy percet. Miért volt neked kínai tájszólásod? -értetlenkedett V.
-Valószínűleg kínai, ha a nevét is figyelembe vesszük, nemde?-mondta RapMon.
-Ami azt illeti valóban a nevem Huang HwaTae, a koreai nevem Jung TaeHyung. - néztem el. -Én pedig fél koreai-fél kínai származású vagyok. Mivel a kínai nyelvet jobban tanították, mint a koreait ezért mikor debütáltam akkoriban még kicsit tájszólásom volt. Mostanra viszont már elég jól leplezem. -nevettem el magam.
-Sose gondoltam volna. -lepődött meg a kis űrlény. -És akkor... nekünk most ugyan az a nevünk?
-Igen. Bocsi. De.. Nincs gond, mivel a koreai nevemet nem igazán szoktam használni. Jobb szeretem a kínait. Talán csak mert a kínai az anyanyelvem. Sőt ott is éltem sokáig, de apukám munkát kapott Seoulban, így eljöttünk.
-És én hogy örülök neki. - ölelt át Hobi hátulról.
-Ne udvarolj, te csődör! - szólt rá Jimin. - Ezt én akartam mondani.
Beszélgetésünk közben eléggé element az idő így elindultunk lefeküdni. Én követtem TaeHyungot, míg Jimin elment JHope-al. Miután bementünk a csendes és sötét szobába leültünk mindketten a saját ágyunkra.
-Taery.. hívhatlak így? - kérdezte megtörve a csendet.
-Persze. Ha így szeretnél. Én hívhatlak Taw-nak?
-Taw? - hallatszódott hangján az értetlenség. Nevettem egyet.
-Rendben. Legyen. - nevetett ő is.
-És mond csak Taery, hogy van ez a dolog?
-Mármint mi? - vártam egy kis pontosításra.
- JHope Hyung, te és Jimin.
-Ohhh.. az. Jimint még anno a kiadónál ismertem meg mikor a debütálásunk környékén a kis hülye random leszólított, mert megtetszettem neki. Elém állt és benyögte azt, hogy : "Szeretlek!" Azt sem tudtam hirtelenyében mit kéne tennem, főleg, hogy nem tudtam ez egy vicc, vagy komoly, de nem gondoltam túl komolynak. Viszont ezek után Jimin egyfolytában loholt utánnak, hogy ő mindenképpen randizni szeretne velem. Elérte és most itt vagyunk. JHope pedig már elmesélte a mi kis történetünk. Miután az incidens megtörtént beszélgetni kezdtünk egyre többet. Egy kettőre legjobb barátok lettünk. Ő talán az egyetlen akinek mindent elmondok. Nagyon megszerettem rövid idő alatt a kis lovacskát.
-Látszik, hogy ő is hasonlóképpen érez. - láttam meg még a sötétben is Tae meleg mosolyát.

----
Tudom-tudom. Semmi Prológus és rögtön a közepébe vágás, de ezt most muszáj volt. Valahol el kell kezdeni. A nevekért pedig előre bocsánatot kérek, mert lesznek még itt. Tudom, hogy nem a legjobb írás, de legjobb tudásom szerint írok és próbálok fejlődni. Fighting Armyk. ~

~ DanBi ^×^