BFriend9

A nagy lelkizésünk után mindketten elvonultunk aludni. Hobi elvánszorgott V-hez én pedig bementem Jiminhez. Mihelyst becsuktam az ajtót megpillantottam őt az ágyon ülve.
-Szóval tudtad... - látszódott harag és csalódottság keveréke szemeiben.
-Igen. Tudtam. Tudom, hogy most mérges vagy, de beszélnem kell veled.. - néztem rá éreztetve komolyságom. Éreztem, hogy ki fog törni a mérge. Fel voltam rá készülve, de helyette csak... ült csendben. Tekintetében a csalódottság mellett most a szomórúság foglalt helyet. Közelebb sétáltam hozzá. Felnézett rám majd le a földre.
-Szakítani akarsz, igaz? Megértem. Az utóbbi időben valóban kicsit morcos és kibirhatatlan voltam és egyfolytában féltékenykedtem, de csak, mert féltelek. Tudom jól, hogy igent mondtàl anno és már nekem is adtad magad, de akkor is úgy érzem ezt mind csak kötelesség tudatból teszed, mert nem akarod, hogy rosszul érezzem magam. Nagyon jó szívű lánynak tartalak téged, édesnek, kedvesnek aki mindenkinek jót akar. Olyannak aki bármit megtenne, hogy a másiknak jó legyen. Viszont ha tényleg ez a helyzet akkor kérlek mond meg. Nem akarok úgy veled lenni, hogy nem azt érzed amit én. Mivel első találkozásunk óta érzek valamit irántad amiből egyre erősebb szerelem fejlődik. Viszont ezt a te oldaladról nem így érzem. Mindig Hobival vagy. Vele osztassz meg mindent. Nagyon közvetlenek vagytok egymással. Ráadásul azzal is tisztában vagy, hogy tetszel neki. Plusz ő maga mondta, hogy előbb szeretett, mint én és én csak lenyúltalak az orra elől. Sajnálom Hwaii, hogy ez eddig fajult. Ha én nem kezdek el utánnad futkosni akkor most boldogok lehetnétek Hobival. De majd most megtehetitek. Sok boldogságot.
Az a fájdalom ami arcán ült leírhatatlan. A szívem meghasadt tőle.
-Jimin..
-Menj csak Hoseokhoz és mond neki is. - küldött el fájó szívvel.
-Várj Jimin. Én.. Valóban nem éreztem akkor semmit amikor elkezdtél nekem udvarolni... De aztán minnél többet voltál velem annál jobban kezdem azt érezni, hogy kedvellek. Nem szívességből mondtam igent akkor, hanem, mert éreztem valamit és elhatároztam, hogy szeretném megpróbalni veled. Nem is csalódtam. Édes vagy és vicces. Oda figyelsz rám és tudom, hogy nagyon szeretsz és mindentől óvnál. Igaz, hogy úgy tűnik akkoriban Hobi is már belém szeretett, de maximum a szívem loptad el előle mást nem. Igaz, hogy vele közvetlenebb vagyok így is, de csak, mert így szoktam meg. Ő ismeri a faszságaimat, mindenféle béna dolgot tud rólam és, hogy hogyan gondolkodom. Hiszen tudod, hogy ha valakinek van egy párja akkor is sokszor a legjobb barátjával közvetlenebb így is, mert nem akarja, hogy a szerelme valami olyat tudjon meg ami ciki vagy rossz fényben tüntetné fel. Tudom fasz logika. Ha már fasz. A neked adásról meg annyit, hogy valóban féltem és nem akartam elsietni, de... elismerem elismerem akkor valóban szívesség volt, de szeretlek és úgy gondoltam megérdemled, hogy megkapj mégha én igazán nem is akartam annyira.
Ami viszont a lényeg. Igen tudom, hogy Hoseok többet érez irántam. Nagyjából egy hete valotta be, miután lefeküdtem veled.
Én pedig.. nem azt mondom, hogy már nem szeretlek vagy nem is szerettelek, de összezavarodtam. Mind a kettőtök iránt érzek valamit. Tudom, hogy szemétség, hogy így érzek, de nem tudom mit csináljak.
Miután elmondtam amit szerettem volna Jimin hozzám lépett és átölelt.