BFriend6

Reggel elég korán felébredtem és kimentem levegőzni. Úgy tűnik V szintén emellett döntött. Kivánszorgott mellém és szóra nyílt szája.
-Szóval letudtátok mi?
-Tessék?! - lepődtem meg.
-Szívem, a hangod mindenhol hallani lehetett. Ebben a dormban rohadt vékonyak a falak. Éjjel azt kellett hallgatnunk ahogy szexeltek. - tájékoztatott a tényről V. Hirtelenjében ahogy az információ tudtomra jutott elszégyeltem magam. 7 fiúval lakom egy dormban, köztük a legjobb barátommal is és mindjük hallotta ahogy aktus közben hangoskodom. Ennél rosszabbat el se tudnék képzelni.
7 óra felé már mindenki fel kelt. Roppant kínosnak éreztem ahogy rámnéznek és eszükbe juthat a dolog. Befelé sétalva megpillantottam a kis lovacskám aki amint meglátott elfordult tőlem és másfelé vette útját. Ez nagyon szíven ütött. Nem hittem, hogy ilyen miatt már barátkozni se akar velem.
Az egész napom úgy ment el, hogy Hoseok társaságát kerestem mindhiába. Elhatároztam, hogy vacsora után beszélni fogok vele. Meg is kértem Vt, hogy hagyjon kicsit egyedül vele. Amint befejeztük az evést és Hobi elvonult utána mentem.
-Hobi beszélni szeretnék ah... - mondatom befejezni nem tudtam, mert ügyesen egy szekrénynek sétaltam. Becsuktam az ajtót és közelebb sétáltam mire ő hátra nézett rám és felordított.
-Most miért nehezíted meg mégjobban??!!
-Hobi én.. én.. nem tudtam, hogy ilyen vékonyak a falak. Én tényleg szégyenlem magam amiért ilyeneket kellett hallanotok, de..
-Hagyj. Menj csak Jiminkédhez és dugasd magad vele. - folytatta tovább az ordítást dühösen.
-Hiszen te is biztattál.
-Nem kellett volna. -vágta oda.
-Kérlek ne ítélj el. -  mondtam szomorúsággal hangomban.
-Ahh csak fogd be. - mondta s a falhoz tolt. -Én nem ítéllek el. Erről szó sincs. Egyszerűen csak mióta hallottam a hangod látni sem bírlak. -magyarázta. Már épp sírva fakadtam mikor folytatta.
-Ne kezdj el sírni, kérlek. Úgy értettem, hogy látni se bírlak, hogy... ha csak meglátlak rögtön feláll. - szégyellte el magát. - Nagyon sajnálom Hyee. - nézett bűnbánóan. -Azt hiszem ideje bevallanom, hogy amióta csak megláttalak tetszel. Aztán minnél többet voltunk együtt annál jobban megkedveltelek. Csak sajnos Jimin gyorsabb volt és jobb, mint én és elrabolt. Nem akartam ezt elmondani neked, de itt volt az ideje. Szeretlek. - ölelt magához. Nem szóltam semmit, csak álltam vele szemben. Már egészen kétségbe esett, mikor végre megszólaltam.
-Igazából.. a fotózáson úgy láttam mintha többet éreznél irántam, csak nem igen tudtam elhinni, de úgy tűnik igaz. Amikor megismerkedtünk én is nagyon aranyos fiúnak találtalak, de igen. Jimin erősebben próbálkozott. Sajnálom Hobi.
-Tudom, hogy ez most abszurd lesz, de kérlek hadd csókoljalak meg! -  nézett komolyan.
-Mi?!
-Tudom, hogy Jimin barátnője vagy, de... szeretném ha.. jobban el tudnám fogadni, ha megcsókolhatnálak és azt mondanád semmit sem érzel irántam. Kérlek. - vágott szomorú kispóni fejet.
-Rendben, de csak mert a legjobb barátom vagy. Egy csók és ennyi. - vázoltam a szabályt.
-Értettem. - mosolygott rám.
Hobi lassan elkezdett közeledni felém megsimította arcomat, majd megfogta és felemelte fejem kicsit maga felé, miközben óvatosan a falhoz nyomott és megérezhettem lágy ajkait enyémeken. Vigyázva csókolt. Éreztem próbál rám úgy vigyázni, mint egy porcelán babára. Ez a csók teljesen más volt, mint ami Jiminnel. Ennél jobban még soha semmi nem esett. Hoseok elvált tőlem én pedig majd megőrültem attól, hogy csókjától égő ajkaim többre vágytak ebből.
-Nos?
-N-Nem éreztem semmit..
-Oh. - tört össze szíve. -Akkor én most kimegyek egy kicsit, ha nem gond. - mondta. Megragadtam karját.
-Hobieee~ Hadd fejezzem be kérlek. Nem éreztem semmit..
-Kérlek ne mond el többször egyszer is elég volt. - nézett el.
-Mondanám szívesen, de ha őszinte akarok lenni akkor képtelen vagyok.
-Tessék? - bámult rám nagy szemekkel.
-Tisztázzuk én Jiminnel vagyok és szeretem is, de őszinte ember vagyok ezt te is tudod. Sajnos nem tudom azt mondani, hogy "nem éreztem semmit", mert akkor hazudnék.
-Ne viccelj velem, kérlek!
-Baka! Ez nem vicc! - rivalltam rá.
-Légy az enyém! - térdelt le hirtelen elém.